Megnyílt az igénylés lehetősége azoknak a szülőknek, akik szeretnék, hogy gyerekük még egy évig óvodában maradjon.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 2025. december 29. és 2026. január 19. között nyújtható be a kérelem azoknál a gyerekeknél, akik 2026. augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket. Fontos, hogy aki ezt a határidőt elmulasztja, annak gyereke szeptemberben akkor is megkezdi az iskolát, ha még nem lenne iskolaérett.
A kérelmet Ügyfélkapu+, vagy Digitális Állampolgárság (DÁP) alkalmazással végzett azonosítást követően elektronikus úton vagy papír alapon, postai úton lehet benyújtani.
Az Oktatási Hivatal javasolja az elektronikus kérelembenyújtást, ami a postai úthoz képest jelentősen lerövidíti az ügyintézés időtartamát, lehetővé téve egyúttal a gyors, biztonságos, kényelmes és ingyenes kapcsolattartást a Hivatallal. A kéreleműrlap pedig emlékezteti a kitöltőjét az esetleges hiányzó vagy pontatlan adatokra, és támogatja a kitöltőt abban, hogy kérelmét hiánytalanul tölthesse ki.
A kérelemhez a szülőknek be kell szerezniük a szükséges szakorvosi, fejlesztőpedagógusi, védőnői igazolásokat, óvodapedagógusi szakvéleményeket, melyeket egy saját maguk által írt indoklás mellett csatolniuk kell. (A Szülői Hang például külön segédletben foglalkozik az iskolaérettséggel, ami segítség lehet az érintett nagycsoportosok szüleinek.)
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
