Még az adományba kapott ruhákat sem adták rá a gyerekeikre azok a nagysápi szülők, akiket az esztergomi bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt. A férfi és a nő hat gyereket nevelt egy olyan koszos házban, melynek udvarán halmokban állt a szemét.
A bíróság közleményéből kiderült, hogy a szülők renszeresen pszichoaktív szer hatása alatt álltak, és mivel alkalmi munkákból, családtámogatásokból éltek, ezért a gyerekeik alapvető szükségleteiről sem tudtak gondoskodni.
Arról nem beszélve, hogy a nagysápi házukban piszok és rendetlenség uralkodott, az udvar pedig teli volt a szeméttel. A gyerekek higiéniája nem volt megfelelő: gyakran nem vagy használt, mocskos alsóneműt viseltek. Amikor emiatt szólt az anyának a pedagógus, másnap a koszos alsóneműt egy másik testvér vette fel.
A gyerekeknek nem volt az évszaknak megfelelő öltözetük, pedig adományba kaptak ruhákat, de azok mindig eltűntek. A hat testvér nem járt rendszeresen iskolába, oviba, a házijuk sosem volt kész, a társaik kiközösítették őket, melyre gyakran indulatosan reagáltak.
Ráadásul csak az iskolában, oviban kaptak enni, mert otthon nem volt megfelelő mennyiségű és minőségű étel. Emiatt volt, hogy az ismerőseiktől kértek ennivalót vagy rosszabb esetben a környező kertből loptak zöldséget-gyümölcsöt.
Betegen mindig egyedül voltak otthon, de arra is volt példa, hogy késő este egyedül sétálgattak az utcán, miközben a szüleik filmet néztek vagy számítógépen játszottak.
A közlemény szerint a szülők nemcsak érzelmileg hanyagolták el a sértetteket, hanem a testi és értelmi fejlődésüket is veszélyeztették súlyosan elhanyagoló magatartásukkal.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
