AI az iskolákban: a CKP szerint a toldozgatás helyett átfogó oktatási reformra van szükség

A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint önmagában kevés, ha a mesterséges intelligencia tantárgyat bevezetik az iskolákban, ugyanis átfogó oktatási reformra, kritikus gondolkodásra építő szemléletváltásra van szükség.

Az Eduline-on is foglalkoztunk azzal, hogy a kormány az AI oktatását elindította a szakképzésben, és jövőre már az általános iskolások és a gimnazisták órarendjében is külön tantárgyként fog szerepelni. A CKP a szerkesztőségünk részére is elküldött közleményében hangsúlyozta, örülnek, hogy "a kormányzat felismerte: a mesterséges intelligencia használatával foglalkozni kell az oktatásban.”

Ugyanakkor megjegyezték, hogy "ma, ha egy befolyásos szervezetnek vagy személynek eszébe jut, hogy a tanulók tájékozatlanok valamely fontos területen – legyen szó pénzügyi kultúráról, pályaorientációról, honvédelmi ismeretekről vagy mesterséges intelligenciáról –, akkor létrehoz egy új tantárgyat vagy legalább egy projektnapot, és ezt kötelezően beleszuszakolja az agyonterhelt tanulók tanrendjébe.”

A szervezet szerint a magyar oktatás jelenleg nem tanít gondolkodásra, kérdezésre, inkább a tanári magyarázat, a tankönyv kételkedés nélküli elfogadását jutalmazza – ilyen hozzáállással a mesterséges intelligenciát nem lehet megfelelően használni.

A CKP hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia egy általános problémamegoldást segítő eszközkészlet, melynek használatára a pedagógusokat is fel kell készíteni.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.