Évről évre egyre több az SNI-s diák az iskolákban

A 2024/2025-ös tanévben a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) száma tovább emelkedett, meghaladta a 65 ezret.

A KSH adatai szerint az SNI-tanulók többsége, mintegy 48 ezer gyerek, integrált nevelésben és oktatásban vesz részt. A leggyakoribb sajátos nevelési igény a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, amely az integráltan oktatott SNI-tanulók 69%-át érinti. Továbbá 10%-uk autizmus spektrum zavarral diagnosztizált, míg 8,5%-uk enyhén értelmi fogyatékos.

Nemek szerint is jelentős különbségek mutatkoznak: a lányok 6,3%-a, a fiúk 12%-a sajátos nevelési igényű.

Területi eltérések is figyelhetők:

Békés megyében az SNI-tanulók aránya a legmagasabb (14%), míg Borsod-Abaúj-Zemplénben a legalacsonyabb (5,6%).

Az általános iskolák nappali oktatásában tanuló gyermekek 9,2%-a SNI-tanuló, az első évfolyamon 8,1%, a nyolcadik évfolyamon pedig már meghaladja a 11%-ot. A külön tanterv szerint oktatott SNI-tanulók aránya az első évfolyamon a legmagasabb, 3,1%. Integrált oktatásban az alsó tagozaton az SNI-tanulók aránya 5,6%, a felső tagozaton 7,9%.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.