A 2024/2025-ös tanévben a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) száma tovább emelkedett, meghaladta a 65 ezret.
A KSH adatai szerint az SNI-tanulók többsége, mintegy 48 ezer gyerek, integrált nevelésben és oktatásban vesz részt. A leggyakoribb sajátos nevelési igény a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, amely az integráltan oktatott SNI-tanulók 69%-át érinti. Továbbá 10%-uk autizmus spektrum zavarral diagnosztizált, míg 8,5%-uk enyhén értelmi fogyatékos.
Nemek szerint is jelentős különbségek mutatkoznak: a lányok 6,3%-a, a fiúk 12%-a sajátos nevelési igényű. Területi eltérések is figyelhetők: Békés megyében az SNI-tanulók aránya a legmagasabb (14%), míg Borsod-Abaúj-Zemplénben a legalacsonyabb (5,6%).Az általános iskolák nappali oktatásában tanuló gyermekek 9,2%-a SNI-tanuló, az első évfolyamon 8,1%, a nyolcadik évfolyamon pedig már meghaladja a 11%-ot. A külön tanterv szerint oktatott SNI-tanulók aránya az első évfolyamon a legmagasabb, 3,1%. Integrált oktatásban az alsó tagozaton az SNI-tanulók aránya 5,6%, a felső tagozaton 7,9%.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
