Évről évre egyre több az SNI-s diák az iskolákban

A 2024/2025-ös tanévben a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) száma tovább emelkedett, meghaladta a 65 ezret.

A KSH adatai szerint az SNI-tanulók többsége, mintegy 48 ezer gyerek, integrált nevelésben és oktatásban vesz részt. A leggyakoribb sajátos nevelési igény a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, amely az integráltan oktatott SNI-tanulók 69%-át érinti. Továbbá 10%-uk autizmus spektrum zavarral diagnosztizált, míg 8,5%-uk enyhén értelmi fogyatékos.

Nemek szerint is jelentős különbségek mutatkoznak: a lányok 6,3%-a, a fiúk 12%-a sajátos nevelési igényű.

Területi eltérések is figyelhetők:

Békés megyében az SNI-tanulók aránya a legmagasabb (14%), míg Borsod-Abaúj-Zemplénben a legalacsonyabb (5,6%).

Az általános iskolák nappali oktatásában tanuló gyermekek 9,2%-a SNI-tanuló, az első évfolyamon 8,1%, a nyolcadik évfolyamon pedig már meghaladja a 11%-ot. A külön tanterv szerint oktatott SNI-tanulók aránya az első évfolyamon a legmagasabb, 3,1%. Integrált oktatásban az alsó tagozaton az SNI-tanulók aránya 5,6%, a felső tagozaton 7,9%.

 

Hozzászólások

A 10,7 százalékos béremelés „nem ér semmit, a nullával egyenlő” a közgyűjteményi dolgozók szakszervezete szerint

Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.