34. alkalommal is érkezik a Középiskolák börzéje az Újpesti Kulturális Központban

Az ingyenes rendezvény keretein belül több mint 40 középiskola fog bemutatkozni az érdeklődőknek.

  • Rodler Lili

Szeptember 23-25-ig immár 34. alkalommal várja a középiskolába felvételiző diákokat a Középiskolák börzéje, amelyen a diákok számos fővárosi és az agglomerációba tartozó középiskolát ismerhetnek meg.

A börze célja, hogy a pályaválasztás előtt álló nyolcadikos diákok és szüleik személyesen is találkozhassanak a középiskolák képviselőivel, közvetlen információt kapjanak a felvételi rendszerről, a képzési kínálatról és az egyes intézmények mindennapjairól.

Középiskolai felvételi 2026: itt indulnak felkészítő kurzusok

A rendezvényen több mint negyven iskola mutatkozik majd be: gimnáziumok, szakképző intézmények és technikumok egyaránt, így a látogatók széles palettáról válogathatnak. A standoknál az intézmények tanárai és diákjai válaszolnak majd a felmerülő kérdésekre, bemutatják az iskola erősségeit, és ízelítőt adnak a tanórán kívüli programokról, mesélnek a versenyekről és nemzetközi kapcsolatokról is.

Középiskolába felvételizel?
Legyél tag az Eduline "Középiskolai felvételi 2026 - minden fontos infó egy helyen" Facebook-csoportjában. Értesülj az elsők között többek között a felvételi követelményekről, a középiskolai pontszámításról, a legjobb gimnáziumokról, a központi írásbeliről, valamint az ideiglenes-és egyeztetett listákról. Ha van kérdésed, tedd fel nyugodtan a csoportban, segítünk.

 

10 fontos kérdés és a válasz a 2026-os középiskolai felvételiről

A börze nemcsak a középiskolákról szól: tavaly a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei pályaorientációs és pszichológiai tanácsadással segítették a bizonytalanokat, emellett előadásokat is tartottak a felvételi menetéről és a központi írásbelikre való felkészülésről. Vélhetően erre idén is sor kerül majd.

A rendezvényt az Újpesti Kulturális Központ szervezi a negyedik kerületi Ifjúsági Házba, ami szeptember 23-tól 25-ig reggel 9-től este 6-ig lesz látogatható. A részvétel ingyenes, előregisztrálni pedig csak az iskolai csoportoknak kötelező.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.