Ki is tűzte a magyar lobogót.
Elérte az Északi-sarkot a Tudás jégtörője elnevezésű nemzetközi expedíció, amelyen 21 ország 66 középiskolása vett részt – közölte az MTI. A magyar zászlót a budapesti Könyves Kálmán Gimnázium tanulója, Dezséri Enikő tűzte ki a 90. szélességi fokon, a Föld legészakibb pontján.
Ahogy arról korábban írtunk, a Roszatom által támogatott programot immár hatodik alkalommal rendezték meg. A diákok a Győzelem 50. évfordulója nevű atomjégtörővel jutottak el a sarkra, és hazatérőben a Ferenc József-földnél fedezik fel az Északi-sarkvidék élővilágát. Az expedíció augusztus 22-én érkezik vissza Murmanszkba.
A magyar csapat minden tagja érmet szerzett a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián
A résztvevők tudományos és oktatási előadásokon is részt vesznek, amelyeket orosz és külföldi kutatók, mérnökök és a nukleáris ipar szakemberei tartanak. Kipróbálhatták azt az orosz fejlesztésű bolygójárót is, amelyet a Föld legzordabb körülményeihez terveztek.
| Mi is az a Tudás jégtörője? |
| A Tudás jégtörője egy nemzetközi oktatási és tudományos projekt, amelyet az Atomenergetikai Információs Központok Hálózata (ICAE) szervez a Roszatom támogatásával. A program célja a természettudományok és a technológia népszerűsítése, a tehetséges diákok felkutatása és pályaorientációjuk támogatása. A résztvevő középiskolások orosz és külföldi kutatókkal találkoznak, előadásokon vesznek részt, és egy atomjégtörővel eljutnak az Északi-sarkra, ahol kitűzik országaik lobogóját. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
