10 fontos kérdés és a válasz a 2026-os középiskolai felvételiről

Miért annyira nehéz megírni a központi írásbelit? Mikor kell elkezdeni a felkészülést? Lehet-e módosítani az iskolák sorrendjén? Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket a 2026-os középiskolai felvételiről.

1. Hogyan számolják a pontokat a középiskolai felvételin?

A gimnáziumok, a technikumok és a szakgimnáziumok háromféleképpen számolhatják a pontjaitokat:

  • vagy csak az általános iskolai jegyeket,
  • vagy az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét,
  • vagy az általános iskolai eredményeket, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámot veszik figyelembe.

Hogy melyik intézményben az egyes tanulmányi területeken melyik módszer szerint számolnak, azt a középiskolák felvételi tájékoztatója tartalmazza, amit október 20-ig tesznek közzé.

HVG Középiskolai rangsor 2025
2. Meddig lehet jelentkezni a központi írásbelire?

December 1-ig tudtok erre a vizsgára jelentkezni abban az intézményben, ahol meg szeretnétek írni. Fontos, hogy a központi írásbeli vizsgára való jelentkezés nem váltja ki, és nem helyettesíti a középfokú iskolákba történő jelentkezést; annak a határideje 2026. február 19.

3. Miért olyan nehéz a központi írásbelit jól megírni?

Magyarból és matekból is 45-45 percetek van 10-10 feladatra, amire tárgyanként 50 pontot kaphattok. A példák ugyan a tananyagra épülnek, de nem az iskolában megszokott módon kérik tőletek számon, és emellett kompetenciákat is mérnek. Magyarból ráadásul az utolsó feladat mindig fogalmazás, ami sok pontot ér, de ha túl sokat foglalkoztok vele, akkor könnyen előfordulhat, hogy a többi példára nem jut elegendő időtök.

4. Mikor érdemes elkezdeni a tanulást a központi írásbelire?

Csak jövőre, 2026. január 24-én 10 órakor tartják a központi írásbelit, de csak akkor tudtok magas pontszámot írni, ha előtte gyakoroltok. Ha még nem kezdtétek el a felkészülést, akkor szeptembertől érdemes hetente legalább néhány órát erre szánnotok. Érdemes például a korábbi évek feladatlapjait kitöltenetek, amit itt találhattok.

5. Ki mehet el a pótalkalomra?

2026. február 3. 14 órakor lesz a központi írásbeli pótalkalma, melyen csak azok a diákok vehetnek részt, akik a januári időpontról fel nem róható okból hiányoztak, például betegek voltak.

6. Hány iskolát lehet megjelölni a középiskolai felvételin?

Itt nincsen semmilyen korlát, akár 10-15 középiskolát is beírhattok. Mindig azt a sulit tegyétek előre, ahova legjobban szeretnétek bekerülni.

7. Mi az ideiglenes felvételi jegyzék?

Az ideiglenes felvételi jegyzéket minden középiskolának 2026. március 20-ig nyilvánosságra kell hoznia. Erre a listára mindenki felkerül, aki jelentkezett az adott képzésre, sőt még azok is szerepelnek rajta, akik csak a hatodik vagy éppenséggel a nyolcadik helyen jelölték meg az intézményt.

8. Lehet módosítani az iskolák sorrendjén?

Ha közben meggondoltátok magatokat, és inkább a harmadiknak megjelölt középiskolába mennétek az első helyett, akkor ezt megtehetitek 2026. március 25–27-e között. Viszont ekkor már új sulit, és annak új tanulmányi területét nem tudtok megjelölni.

9. Mikor derül ki, hogy felvettek-e?

Jó, ha tudjátok, hogy a felvettek jegyzékét sok középiskola már azután kiteszi az oldalára (vagy esetleg értesíti) e-mailben, hogy az Oktatási Hivatal megküldi nekik az egyeztetett jegyzéket. Erre a 2026-os eljárásban április 29-ig kerül sor. A hivatalos értesítést a felvételről vagy az elutasításról pedig május 4-ig kapjátok meg.

10. Lehet-e olyan, hogy valakit sehova sem vesznek fel középiskolába?

Ne izguljatok, a tankötelezettség miatt egyetlen olyan diák sem maradhat iskola nélkül, aki még nem töltötte be a 16. életévét. Május 4-ig kaptok hivatalos értesítést arról, ha az egyik általatok megjelölt középiskolába sem sikerült bekerülnötök.

Ekkor dönthettek amellett, hogy fellebbeztek a döntés ellen, vagy pedig az ezután induló rendkívüli felvételi eljárás során válogathattok azokból a középiskolákból, ahol a férőhelyeknek csak kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.