Történelmi magyar siker a 2025-ös Nemzetközi Informatikai Diákolimpián

Harminc éve nem látott éremeső az IOI-n

Szenzációs eredménnyel zárult a 2025. évi Nemzetközi Informatikai Diákolimpia (IOI), amelyet augusztus végén rendeztek meg Bolíviában, Sucrében.

A tengerszint felett 2800 méteren fekvő város nyolc napon át adott otthont a világ egyik legrangosabb középiskolás informatikai versenyének, ahol öt kontinens 330 diákja mérte össze tudását. A magyar csapat szereplése történelmi jelentőségű: harminc éve először sikerült két aranyérmet is hazahozni.

A diákok két versenynapon, alkalmanként ötórás megmérettetésen bizonyították tudásukat algoritmikus, logikai és programozási feladatokban. A magyar csapat rendkívüli teljesítményt nyújtott: Görömbey Tamás (Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium) és Molnár István Ádám (Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc) aranyérmet, míg Czanik Pál (Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium) és Szilágyi Balázs (Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium) bronzérmet nyert.

A csapatot Nikházy László, az Algo Pro Club elnöke és a Neumann Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának kitüntetett pedagógusa, valamint dr. Horváth Győző, az ELTE Informatikai Karának tanszékvezető egyetemi docense kísérte és segítette felkészülésükben.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.