Három ezüst- és egy bronzéremmel térhettek haza a Dubajban szervezett versenyről.
Július 5-14. között tartották Dubajban az 57. Nemzetközi Kémiai Diákolimpiát, amelyen remek teljesítményt nyújtottak a magyar diákok – közölte a magyar csapat vezetője az MTI-vel.
Magyarfalvi Gábor egyetemi adjunktus közleménye szerint, az olimpia eseményein 90 ország 354 középiskolása vett részt; a verseny 5 órás laboratóriumi és 5 órás elméleti fordulóból állt.
Ezüstérmet nyert Erdélyi Kata (Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium, tanára: Albert Attila), Biró Artúr (ELTE Apáczai Csere János Gimnázium, tanárai: Varga Bence és Villányi Attila) és Viczkó Csaba (ELTE Apáczai Csere János Gimnázium, tanárai: Sebő Péter és Villányi Attila). Bronzérmes lett Elek János (Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, tanára: Csúri Péter).
A magyar csapat válogatóját és előkészítőjét az ELTE TTK Kémiai Intézete szervezte, a nemzeti tanulmányi versenyek legjobbjai közül válogatva, az oktatásért felelős minisztérium támogatásával – áll a közleményben.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
