Többek között kérdeztek a súlytalanságról és arról, hogy a kémia jobb megismerését hogyan tudják elősegíteni a fent végzett kutatások.
Lehetőségük volt az idei OKTV-n első helyezett diákoknak ZOOM beszélgetésen keresztül egy-egy kérdést feltenni Kapunak – számolt be róla a közmédia.
Az egyik kérdés a súlytalanságra irányult, amelyre reagálva az úrhajós elmondta, hogy ebben az állapotban lebegni és megszokni azt, hogy gyakorlatilag „minden irányban lehet minden”, eleinte szokatlan. Ami a tájékozódást illeti, fel kell ismerni bizonyos mintázatokat és akkor egészen könnyen lehet az állomáson belül mozogni.
Egy másik kérdezőt pedig az érdekelte, hogy a fent végzett kutatások mennyire segítik a kémia jobb megismerését. Kapu Tibor elmondta, hogy bár a jelenlegi kísérletek főleg a biológia és fizika terén mozognak egy korábbi misszió során viszont a kristálytan területén születtek eredmények. Abban a kutatásban fehérjéket kristályosítottak az űrben, amelyek később a gyógyszergyártásban hasznosulhatnak.
Ilyen magyar kutatásokat végeznek Kapu Tiborék az űrben
A ZOOM-bejelentkezés során Kapu elmesélte azt is, hogy számos állat- és növényfaj járt már az űrállomáson, jelenleg pedig búzát és retket próbálnak fent termeszteni. Beszélt egy másik kísérletről is, bemutatta azt a dobozt, amelyben jelenleg muslicák nőnek, azért, hogy végül a DNS-üket megvizsgálják. Ezen kívül még olyan egzotikusabb állatok is jártak már az ISS fedélzetén, mint például a skorpió, de korábban pókokkal is kísérleteztek.
Arra is rákérdeztek a diákok, hogy hogyan állítanak elő oxigént az űrállomáson a mindennapi élethez. Ehhez pedig vízre van szükség, ugyanis az űrállomáson vizet kell bontsanak elektrolízissel az oxigén kinyeréséhez.
„Itt, a világűrben semmi nem adott az emberi élethez. Se oxigén, se víz, tényleg gyakorlatilag a napfény az egyetlen, amit tudnék mondani. Úgyhogy minden, ami a mi életünkhöz itt szükséges, azt nekünk vagy elő kell állítanunk, vagy föl kell hozni”
– mondta a kutatóűrhajós.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
