Egy budapesti középiskolás diák is csatlakozik ahhoz az egyedülálló nemzetközi expedícióhoz, amelynek célja az Északi-sarkvidék felfedezése egy atomjégtörő fedélzetén.
Idén nyáron ismét útnak indul a Roszatom nemzetközi sarkvidéki expedíciója, amelynek különlegessége, hogy egy atomjégtörő fedélzetén 21 ország tehetséges középiskolásai utaznak az Északi-sarkvidékre - írja a HVG. Magyarországot ezúttal Dezséri Enikő, a budapesti Könyves Kálmán Gimnázium tanulója képviseli.
A résztvevők a „Tudás jégtörője” elnevezésű nemzetközi tudományos versenyen nyerték el helyüket. A többfordulós megmérettetés utolsó körében a diákoknak videós prezentációban kellett bemutatniuk, hogyan segíthetik a nukleáris technológiák saját országuk fejlődését.
Enikő előadásában a globális felmelegedés és a csökkenő termőterületek problémájára kínált megoldást. A vertikális növénytermesztés lehetőségeit mutatta be, amely során zárt, üvegházas környezetben, föld nélkül, mesterséges fény és szabályozott klíma segítségével termesztenek növényeket. A szükséges energiát pedig – javaslata szerint – atomerőművek biztosíthatnák. Emellett Enikő kitért az atomenergia szerepére az űrkutatásban is. Az értékelő zsűri nemcsak az aktualitást, hanem az ötlet eredetiségét és kreatív megközelítését is kiemelten díjazta.
Két éremmel és egy különleges díjjal tért haza a Széchenyi Egyetem betonkenucsapata
A Tudás jégtörője program célja a természettudományok népszerűsítése, a nukleáris technológiák bemutatása, valamint a fiatal tehetségek támogatása és pályaorientációjuk elősegítése. A projektet az Atomenergetikai Információs Központok Hálózata szervezi a Roszatom állami vállalat támogatásával.
Az expedíciók eddigi története során több mint 350 diák jutott el az Északi-sarkvidékre. Magyar résztvevő tavaly is volt: Varga Levente, a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium tanulója képviselte hazánkat.
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
