A Klebelsberg Központhoz fordultunk.
Odakint 34 fok, a tantermekben jellemzően 28-29. Megszokott jelenség ez júniusban az iskolákban, ahol a nyári szünet előtti hetekben ilyen körülmények között kell a gyerekeknek még utoljára számot adni a tudásukról és felelni, dolgozatokat írni.
Mivel az iskolák jellemzően nincsenek felszerelve semmilyen hűtésre alkalmas eszközzel, csupán a hajnali szellőztetés áll a pedagógusok rendelkezésére, lapunk számára számos szülő azt írta; ők saját költségen ventilátorokat, mobil klímákat visznek be a tantermekbe, hogy így enyhítsenek a forróságon.
Olyan szülő is akad, aki arról számolt be, hogy az elsős gyerekének osztálya szeptemberben tetőtéri terembe került és a szülőknek első dolga volt "összedobni klímára". Egy másik anyuka szerint viszont náluk ezt a tankerület nem engedélyezte, mert "oké, hogy megvesszük, de az üzemeltetési költségek...?"
Ezzel kapcsolatban lapunk a Klebelsberg Központhoz fordult, amelynek a következő kérdéseket intéztük:
Az első két kérdésünket azonban a KK tulajdonképpen figyelmen kívül hagyta. Lapunknak küldött válaszukban mindössze azt írták;
A korábbi években is arra kértük a tankerületi központokat, hogy segítsék a zökkenőmentes nevelő-oktató munkát a melegebb időszakban is. Ahol az iskolán belül nem lehet ellensúlyozni a meleget, azt javasoljuk, hogy hajnali átszellőztetéssel oldják meg a napi működésüket. Amennyiben az extrém meleg időjárás több napon keresztül folytatódik, lehetőségként fennállhat, hogy rövidített órákkal könnyítsék a mindennapokat, illetve a gyermekek felügyeletét úgy oldják meg, hogy az extrém meleg ne terhelje őket.
Sem arra nem kaptunk választ tehát, hogy hány iskola alkalmas arra, hogy a diákok a nyári melegben is megfelelő körülmények között tanulhassanak, sem pedig arra, hogy vihetnek-e a szülők ventilátorokat, mobil klímákat a termek hűtésére.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
