Mi történik, ha valaki nem adja vissza a kormánytól kapott ingyen laptopot?

A végzős diákoknak legkésőbb a tanév végén vissza kell adni a notebookokat.

  • Székács Linda

Június 20-án véget ér a tanév, a korábban ingyen kapott tanulói notebookokat pedig a Belügyminisztérium lapunknak küldött tájékoztatása szerint a tanév végén vissza kell adni.

Szülők beszámolói alapján a készülékeket gyári állapotba állítva oda kell adni az iskolákban ezért felelős pedagógusoknak vagy a rendszergazdának, aki azokat átnézi, szükség esetén frissíti, majd az új tanév elején feltehetően ismét kiosztják őket az ötödikes és kilencedik osztályos tanulóknak.

Ha valaki ugyanannál a tankerületnél fog tovább tanulni, akkor megtarthatja a laptopot és majd az új iskolában, ha végez, le kell adnia

- írta egy nyolcadikos diák édesanyja.

A nem visszaadás nem opció. Kaptunk olyan szülői levelet, amiben azt írták; azok a diákok, akik nem adják le a notebookot, nem ballaghatnak.

A készülékek megvásárlására a BM szerint nincs lehetőség.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.