Bár a Belügyminisztérium végül elállt attól, hogy 2025 márciusától központilag osztályozzák a kompetenciaméréseket, számos iskola mégis érdemjegyekkel értékeli azokat. A teljes jogszabályi háttér hiányzik, de az iskolák és a BM szerint is a diákok motivációját segíti, ha a mérések eredményei beleszámítanak a tanulmányi munkába. Az osztályozás központi bevezetéséről folytatódnak a szakmai viták és egyeztetések.
Annak ellenére, hogy központilag végül nem vezették be, számos iskolában mégis osztályozzák a kompetenciaméréseket - erről számolt be szülők tucatja a szerkesztőségünknek.
Mint azzal korábban részletesen foglalkoztunk, február közpén jelent meg a Belügyminisztérium honlapján az a rendelettervezet, amely lehetővé tette volna, hogy 2025. március 1-től osztályozzák a kompetenciaméréseket.
A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett tervezet célja az volt, hogy a diákok "komolyabban vegyék" ezeket, a kormány álláspontja szerint ugyanis a kompeteciamérések többek között a pedagógusok munkájáról is visszajelzést adnak az intézményeknek amellett, hogy felmérik a tanulók alapképességeit.
Az eredmény beleszámított volna az év végi osztályzatokba, továbbá a középiskolai felvételin elérhető pontszámokba is. Ezzel kapcsolatban akkor Miklós György, a Szülői Hang alapítója lapunknak azt mondta; ez tulajdonképpen rendszerszinzű beavatkozás a magyar közoktatásba. De tiltakoztak a pedagógus szakszervezetek is, mert szerintük "a kompetenciamérések eredményeinek beszámítása nagyban torzítaná a tanulók egész tanéves teljesítményének számszerűsítését.”
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete emellett azt is hozzátette; a jeggyel való értékelés tulajdonképpen "fegyelmi eszköz a kormány kezében."
A Belügyminisztérium végül meghátrált és nem vezette be március 1-től a kompetenciamérések osztályozását. Azt írták; a február 26-ig társadalmi egyeztetésre bocsájtott tervezetre ugyanis annyi észrevétel érkezett, hogy azokat nem tudták időben kiértékelni.
A jogszabály módosítása kapcsán nagyszámú észrevétel érkezett, ezért az egyeztetéseket tovább folytatjuk. Amíg az észrevételek kiértékelése nem történik meg, a jelenlegi szabályozásban nem lesz változás
- tették hozzá.
Ez tehát azt jelenti, hogy a kompetenciamérések osztályozását az idei tanévre központilag egyelőre nem vezették be.
"Semmit sem tudtam, anya" - volt olyan diák, aki sírva jött ki a kompetenciamérésről
Mégis értékelnek
Ennek ellenére szerkesztőségünkhöz számos olyan szülői visszajelzés érkezett, amely szerint bizonyos iskolákban mégis érdemjegyekkel értékelik a kompetenciaméréseket. Egy gimnazista diák édesanyja azt írta; nekik már be is került az érdemjegyek közé a megírt kompetenciamérés eredménye, más pedig levelet is kapott a gyereke általános iskolájától.
Ebben az szerepelt, hogy "rendeletmódosítás készül" arról, hogy a májusban megírt kompetenciamérések bele fognak számítani a felvételi eredményekbe, ezért fontos, hogy azokat a diákok a lehető legjobb tudásuk szerint írják meg. A Belügyminisztérium jelenlegi álláspontja szerint azonban ez nem teljesen így van. Megkeresésünkre ugyanis azt írták;
Nincs jogszabályi alapja, hogy a diákok tantárgyi osztályzatot kapjanak a kompetenciamérések eredményeire, azonban – ahogy eddig is – egyes iskolák saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy a tanulók motivációjának növelése érdekében osztályozzák azokat. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a már elvégzett mérések eredményei a középfokú felvételi eljárás pontszámításában - jogszabályi felhatalmazás hiányában - nem vehetők figyelembe.
Az más kérdés, hogy a kapott érdemjegyek befolyásolhatják a középiskolai felvételit, mivel annak pontszámítási módjába beletartoznak a tanulmányi eredmények; a 7. osztályos év végi osztályzat és a 8. osztályos félévi.
Fejlesztést kapnak
Olyan visszajelzéseket is kaptunk, melyek szerint azok a gyerekek, akik rosszul írták meg a kompetenciamérést, a következő tanévben különórákon, fejlesztéseken kell, hogy részt vegyenek.
"A mi iskolánk nevelési tervében, pedagógiai programjában benne van, hogy ha egy tanuló a kompetenciamérésen valamilyen tantárgyból láthatóan nem teljesít jól, az fejlesztést kap. Hívhatjuk persze különórának is, és adhatunk ennek pejoratív felhangokat is, de én azt gondolom, hogy az iskola éppen azért van, hogy észrevegye, ha egy tanulónak lemaradása vagy elakadása van és jöjjön rá a fejlesztőpedagógus, hogy melyik módszer az, amivel ez orvosolható. Anno teljesen normális volt, hogy minden tantárgyból volt korrepetálás, amire volt, aki egész évben járt, volt, aki csak adott tananyagnál. Mondjuk nem voltak a tanárok mindenféle teljesen felesleges adminisztrációval leterhelve, hanem taníthattak"
- írta egy érintett édesanya a Szülői Hang Facebook-csoportjában közzétett felhívásunkra.
De egy érintett édesapa is kapott arról üzenetet, hogy akinek nem sikerül jól a kompetenciamérése, annak külön csoportban, felzárkóztatáson kell részt vennie. Hozzátette; szerinte ez így nem hangzik rosszul.
Folytatódnak az egyeztetések
A korábban említett, februárban feldolgozatlanul maradt társadalmi egyeztetés eredményeivel kapcsolatban megkeresésünkre Pintér Sándor tárcája azt írta; mostanra sikeresen feldolgozták az észrevételeket, melynek alapján további egyeztetéseket kezdeményeztek.
Hogy kikkel, azt nem részletezték. Gyanítható azonban, hogy elsősorban a Nemzeti Pedagógus Kart vonják be a döntésbe, amely korábban a kompetenciamérésekkel kapcsolatban a honlapján arról tett állásfoglalást, hogy egyetértenek azzal, hogy "a kompetenciamérés eredményeinek felhasználása, az adott információk hasznosulása akkor lehet a leghatékonyabb az egész nevelési-oktatási rendszer számára, ha az érintett tanulók a valós tudásuknak megfelelően töltik ki a feladatlapokat."
Az NKP ebben a bejegyzésében számos észrevételt is megfogalmazott és javasolták, hogy "a rendeletet csak a következő tanévtől vezessék be megfelelő előkészítés, alapos szakmai átgondolás, a részletek pontos tisztázása után."
A Belügyminisztérium lapunknak adott válasza szerint az osztályozás kötelező bevezetéséről döntés egyelőre nem történt.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
