A legtöbb ösztöndíjjal szemben a szakképzésben tanulók nyáron is megkapják azt az összeget, melyet a tanév alatti időszakban. Mutatjuk, hogyan utalják nyáron az ösztöndíjakat.
Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) tájékoztatása szerint a szakképzési ösztöndíj júliusra és augusztusra is jár. Fontos azonban tudni, hogy ennek a két hónapnak az összegét a júniusi ösztöndíjjal együtt utalják, tehát nyáron nem külön-külön érkeznek a kifizetések. Hasonló a helyzet a szeptemberi juttatással is, amit októberben kapnak majd meg a diákok.
Akár 300 ezer forintot is kaphatnak a szakképzésben tanulók, ha ötösre vizsgáznak
A 2020-as kormányrendelet szerint az ösztöndíj alapja a szakirányú oktatás egyhavi önköltsége, amely a 2024/2025-ös tanévben 100 ezer forint – ugyanannyi, mint az előző évben. Az, hogy egy diák pontosan mekkora összeget kap, több tényezőtől is függ, például az iskolatípustól, az évfolyamtól, illetve attól is, hogy van-e nyelvi előkészítő.
Így a 2024/2025-ös tanévben havonta:
ösztöndíjat kapnak a diákok.
KSH: ezek a legnépszerűbb szakmák a diákok körében a 2024/2025-ös tanévben
Szakképzési ösztöndíj a 2024/2025-ös tanévben
A szakirányú oktatásban, vagyis a szakképző iskola 10-12. osztályában és a technikum 11-12. évfolyamán a tanulmányi átlagtól függ, hogy mennyit kapnak a diákok. A jogszabály ezt az összeget százalékosan határozza meg.
Ki jogosult az ösztöndíjra?
Fontos tudni, hogy az ösztöndíjat nem kell külön igényelni. Ezt minden technikumban és szakképző iskolában beiratkozott tanuló megkapja a szakképző intézmény által a KRÉTA rendszerbe feltöltött adatok alapján, amennyiben a felsorolt valamennyi feltétel együttesen teljesül:
A tanuló nem részesülhet ösztöndíjban:
Az ösztöndíjra az adott szakmára vonatkozóan a szakmai oktatásnak a szakmajegyzékben meghatározott időtartamáig jogosult a tanuló.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
