„Nehéz helyzet előtt állunk, ha egy gyereknek ma van öngyilkossági gondolata, és azt kell mondani neki, hogy majd két hónap múlva tudsz menni a pszichiáterhez.”
Nemrég jelent meg az UNICEF Magyarország felmérése az óvoda- és iskolapszichológusok helyzetéről, valamint a gyermekpszichológiai ellátórendszerről, amiből kiderült, hogy egyre több diák küzd súlyos mentális problémákkal, miközben az iskolapszichológusok túlterheltek, kevesen vannak, és sokan pályaelhagyást fontolgatnak.
A Népszava interjút készített a kutatás vezetőjével, Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológussal, aki elmondta, csak a kutatás kezdetekor derült ki, hogy senki sem tudja pontosan, hány óvoda- és iskolapszichológus dolgozik az országban:
A KSH adatai szerint a 2022/2023-as tanévben 983 szakember volt, a kutatásban 305-en vettek részt. A válaszadók 95%-a nő, és tízből hatan pályakezdők.
Aggasztó adat az is, miszerint közel felük pályaelhagyáson gondolkodik, sokan ugródeszkának tekintik ezt a munkát, amelynek alacsony a presztízse.
2011 óta a pszichológusok fokozatosan kikerültek a pedagógiai szakszolgálatok alól, így sokszor nehéz helyzetben dolgoznak iskolai alkalmazottként, gyakran saját eszközökre költve, megfelelő tér és szakmai háttér nélkül – nyilatkozta a szakpszichológus.
Az óvodákban főként magatartászavarok, az általános iskolákban ADHD és kortárs bántalmazás, a középiskolákban pedig teljesítményszorongás, depresszió, önsértés és testképzavarok jellemzők a gyerekekre.
Mint kiderült, a pszichológusok jelentős része találkozott már depresszióval (61%), önsértéssel (51%), evészavarral (39%) és családon belüli erőszakkal (38%). Bár a szakma prevenciós feladatkörként tekint az iskolapszichológiára, a rendszer hiányosságai miatt sok esetben a legsúlyosabb problémák is náluk maradnak, ahelyett, hogy megfelelő ellátórendszerhez kerülnének.
A lap megkérdezte, hogy milyen esélyei vannak egy mentális problémával küzdő gyereknek arra, hogy segítséget kapjon. Borbáth Katalin elmondása szerint az ellátás jelenleg esetleges és túlterhelt. Ahol van iskolapszichológus és gyerekpszichiáter, ott is hosszú a várólista.
„Nehéz helyzet előtt állunk, ha egy gyereknek ma van öngyilkossági gondolata, és azt kell mondani neki, hogy majd két hónap múlva tudsz menni a pszichiáterhez”
- nyilatkozta.
Emellett az ország területein is eltérő az ellátás: a rendszer főváros- és megyeszékhely-központú, a kisebb településeken alig van ellátás, így a problémák ott súlyosbodnak. Bár az iskolapszichológusok felismerik a gondokat, a jogszabály csak 500 diák fölött ír elő félállású pszichológust az intézményekben, ami messze nem elegendő.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
