Hogy kinek, mikor és hogyan, az egyelőre kérdéses.
Április végén kezdődnek a ballagások, május 5-én pedig indulnak az idei írásbeli érettségi vizsgák az első olyan évfolyam számára, akik elsőként kaptak kilencedikesként ingyen laptopot a kormány 2022-es programjában. Ekkor az ország mintegy 1168 településének 3570 iskolájában több mint 55 ezer diák és tanár kapott gépet „ingyenes, személyes használatra”, de csak kölcsönbe. A hvg360 emlékeztet, hogy a szülők a laptopok átvételekor vállalták, hogy azokat az utolsó tanév végén visszaadják, vagy – értékcsökkenéssel – megvásárolhatják.
„A diák az eszközt a rendeltetésszerű használattal együtt járó elhasználódástól (használati kopások és apró esztétikai hibák) eltekintve mindenfajta hibától és hiánytól mentes állapotában köteles visszaadni. Az eszköz visszaadásáról jegyzőkönyv készül, melynek egyik példányát a gondviselő kapja” – szerepelt a szerződésben.
Mivel a laptopok kiosztásakor 9. osztályosok már végzősök és pár hét múlva érettségiznek, aktuális lett a laptopok visszaszolgáltatása. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a diákok, szülők és iskolák is tanácstalanok, de a Klebelsberg Központ szerint is egyelőre még csak folyamatban vannak az ezzel kapcsolatos tárgyalások.
Hogy pontosan kivel, azt nem árulták el, ugyanakkor a hvg360 szerint mivel a gépeket uniós pénzből – darabonként körülbelül 300 ezer forintért, az EU Covid utáni helyreállítását segítő RRF keretből – vásárolták, feltehetően ehhez az elszámolási procedúrához kell igazodnia a KK-nak.
Nem sokat érnek
„Ahogy annak idején kiosztottuk, ugyanúgy nyár elején be is tudjuk szedni majd a laptopokat” – mondta a lapnak egy megkérdezett iskolaigazgató.
Az eszközök nyári tárolása, őrzése, azok átvételének adminisztrálása, az állapotuk felmérése és újratelepítése azonban egyelőre megoldatlan probléma.
Erre jelenthetne megoldást, ha a diákok megvásárolhatnák az évekig használt eszközeiket. Ugyanakkor azt is észben kell tartani, hogy a számítástechnikai eszközökre évente számolt egyharmados amortizáció miatt ezek az eszközök – papíron – már semmit sem érnek.
Böngészésre, egyszerűbb irodai programok futtatására használhatók, e komolyabb tevékenységekre már aligha. Ha tehát a most visszaszedett gépeket esetleg ki is osztják a jövendőbeli 9. osztályosoknak; néhány éven belül ezek már arra sem lesznek alkalmasak, hogy az országos kompetenciamérés online felülete használható legyen rajtuk.
„Egy gyengébb gép ezeken rosszabb teljesítményt eredményezhet. Ha ne adj’ Isten végül bevezetik ennek az osztályozását, akkor egy lassabb gép akár rosszabb jegyet is jelenthet az adott diáknak” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban egy szakértő.
A teljes cikket a hvg360-on olvashatjátok el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
