Több mint 18 ezren írták alá a petíciót, amiben az óvodai változások ellen tiltakoztak.
A kormány visszavonta azokat az óvodai változtatásokat, amelyek széles körű társadalmi tiltakozás váltott ki a szülők és pedagógusok körében. A tervek szerint ugyanis az óvoda utolsó évének iskolásítását és a jól működő, vegyes életkorú csoportok szétzilálását irányozták volna elő – írja a Szülői Hang közleményében.
Korábban a kormány mindössze annyit közölt, hogy az ügyben további egyeztetések zajlanak. Végül a visszavonásról a HírTV-nek adott interjújában számolt be a helyettes államtitkár, ezzel hivatalosan is megerősítve a döntést, amelyet sokan a szülői és szakmai összefogás eredményének tekintenek.
A tiltakozás során a Szülői Hang Közösség által indított petíciót több mint 18 ezren írták alá, az óvodapedagógusok pedig határozottan kiálltak a tervezet ellen.
Ha átalakítják az óvodákat, akkor nagycsoportban sokkal több lehet az SNI-s, BTMN-es gyerek.
A kormányzati elképzelés szerint az óvoda-iskola átmenet nehézségeit az óvodákban próbálta volna kezelni, holott ezeket elsősorban az iskolai oldal rugalmasságának növelésével lehetne megoldani. Ahelyett, hogy az óvodai környezetet „iskolásítjuk”, a valódi megoldást a játékos, fokozatos iskolakezdés jelentené, ahol szükség esetén a gyerekek megfelelő differenciált figyelemben részesülhetnek, akár szakemberek bevonásával is – írta meg véleményét a Szülői Hang.
A helyettes államtitkár ugyan napi 45 perc iskola-előkészítésről beszélt az óvodai alapprogramban – de fontos kiemelni: ilyen típusú tevékenységek már eddig is szerepeltek az óvodai gyakorlatban.
Bár az aktuális tervezetet sikerült visszavonatni, a tiltakozás ezzel nem ért véget. A szervezet szerint ugyanis az eredeti problémák továbbra is fennállnak: nehézséget okot a pedagógus- és szakemberhiány, az iskolák nem elég rugalmasak, és az óvoda-iskola átmenet sok kisgyerek számára ma is kudarcélménnyel jár.
Ennek okán a Szülői Hang öt pontban fogalmazta meg további követeléseit, hogy hosszú távon is biztosítható legyen a gyerekek érdekeit szem előtt tartó, szakmailag megalapozott nevelési-oktatási rendszer. Ezeket ide kattinvta nézhetitek meg.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
