Ekkor lesznek az óvodai beiratkozások 2025-ben

Mutatjuk, mettől meddig szervezhetik meg a beiratkozásokat az óvodák.

  • Székács Linda

2025-ben április 20-a és május 20-a között kell megszervezniük a beiratkozásokat az óvodáknak azoknak a gyerekeknek a számára, akik augusztus 31-ig betöltik a 3. életévüket és így szeptember 1-től legalább napi négy órában óvodai nevelésben kell részesülniük.

A beiratkozások időpontjairól az intézmények maguk döntenek, így azok településenként, óvodánként is változhatnak. Ezek pontos időpontjairól és módjáról az óvodák, továbbá a települési önkormányzatok adnak tájékoztatást.

Milyen dokumentumokra lehet szükség?

Az óvodai beiratkozáshoz szükséges dokumentumokról szintén az intézmény vagy az önkormányzat tájékoztat. Ezek leggyakrabban a(z)

  • gyerek személyi igazolványa,
  • lakcímkártyája,
  • TAJ-kártyája,

továbbá a szülő egy személyazonosítására alkalmas igazolványa vagy útlevele és lakcímkártyája.

Kell óvodába járni annak a gyereknek, aki szeptember 1-je után lesz 3 éves?

Az óvodai nevelésben részesülésre való kötelezettség csak azokra a gyerekekre vonatkozik, akik augusztus 31-ig betöltik a 3. életévüket. Azoknak, akik szeptember 1-jén vagy azt követően lesznek 3 évesek, még nem kell óvodába járniuk.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.