A maximálisan kiszabható időre javítóintézeti nevelésre ítélték a támadót.
Zárt tárgyaláson a Győri Törvényszék négy év javítóintézeti nevelést szabott ki arra a bőnyi lányra, aki tavaly április 29-én egy tanítási óra után hátba szúrta osztálytársát – írja a Telex.
Az akkor hatodikos diáklány egy otthonról hozott 20 centiméteres konyhakéssel támadt az osztálytársára, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett, és mentőhelikopterrel szállították kórházba.
Az elítélt lány súlyos családi problémákkal küzdött, és sötét gondolatok gyötörték. Mielőtt megtámadta diáktársát, egy listát készített az osztály ülésrendjéről, amin 23 széket rajzolt fel, és 18-at beikszelt. Miután az édesanyja elköltözött otthonról, úgy döntött, hogy az iskolában ártani fog az osztálytársainak, mert úgy érezte, utálják őt.
Korábban az ügyészség előre kitervelten, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletével vádolta meg a lányt, aki a bűncselekményt beismerte, és lemondott volna a tárgyalásról, de a bíróság szükségesnek látta a meghallgatásokat. Egy napon belül pedig megszületett az ítélet: előre kitervelten, egy 14 év alatti személy ellen elkövetett emberölési kísérlet miatt ítélték el.
A javítóintézeti nevelés akár egy év után is befejeződhet, ha a szakemberek úgy látják, hogy a lány megfelelő fejlődést mutat. Az eddigi tapasztalatok szerint a nevelés pozitív hatással volt rá, de még nem érte el teljes célját.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
