Sorrendmódosítás, végleges jegyzék, beiratkozás. Mutatjuk, milyen teendőik lesznek még azoknak, akik középiskolába készülnek.
Legkésőbb március 21-én minden középiskola nyilvánosságra hozta a honlapján az ideiglenes felvételi jegyzékeit, amikben megnézhetik a hozzájuk jelentkező diákok, hogy a felvételi követelmények teljesítése után hányadik helyen állnak, aki pedig nem teljesítette követelményeket, annak a neve mellett egy „E” betű szerepel, ami elutasítást jelent. Ezeknek a felvételizőknek nincs esélye a bekerülésre.
Ezzel a középiskolai felvételi igazán mozgalmas és megterhelő időszaka véget ért a diákok számára, további teendőik leginkább már csak az iskoláknak és az Oktatási Hivatalnak lesznek. Kivéve, ha a felvételizők szeretnének élni a sorrendmódosítás lehetőségével, amire március 25-27. között lesz lehetőségük.
Mutatjuk a 100 legjobb gimnázium ideiglenes felvételi listáját.
Milyen időpontokat érdemes észben tartani?
Ebben az időtartamban módosíthatjátok a korábban megjelölt iskolák sorrendjét.
A középiskolák ezen a napon továbbítják az ideiglenes felvételi jegyzékeiket az Oktatási Hivatalnak.
Ekkor érkeznek a sikeres felvételről vagy elutasításról szóló határozatok.
Ekkor lesznek a beiratkozások a középiskolákban.
Mi történik, ha sehová sem vesznek fel?
Azokban az iskolákban, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel, ebben az időszakban rendkívüli felvételit tartanak.
A rendkívüli felvételi eljárás során azok a diákok jelentkezhetnek egyetlen kiválasztott iskolába, akik a felvételi eljárás során egyetlen megjelölt középiskolába sem jutottak be. Ekkor a jelentkezést már egyénileg kell intézni, közvetlenül a kiválasztott iskolában.
Ha nem válik be az a középiskola amit választok, később felvételizhetek másikba?
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
