Középiskolai felvételi: mi jön az ideiglenes felvételi jegyzék után?

Sorrendmódosítás, végleges jegyzék, beiratkozás. Mutatjuk, milyen teendőik lesznek még azoknak, akik középiskolába készülnek.

  • Székács Linda

Legkésőbb március 21-én minden középiskola nyilvánosságra hozta a honlapján az ideiglenes felvételi jegyzékeit, amikben megnézhetik a hozzájuk jelentkező diákok, hogy a felvételi követelmények teljesítése után hányadik helyen állnak, aki pedig nem teljesítette követelményeket, annak a neve mellett egy „E” betű szerepel, ami elutasítást jelent. Ezeknek a felvételizőknek nincs esélye a bekerülésre.

Ezzel a középiskolai felvételi igazán mozgalmas és megterhelő időszaka véget ért a diákok számára, további teendőik leginkább már csak az iskoláknak és az Oktatási Hivatalnak lesznek. Kivéve, ha a felvételizők szeretnének élni a sorrendmódosítás lehetőségével, amire március 25-27. között lesz lehetőségük.

Mutatjuk a 100 legjobb gimnázium ideiglenes felvételi listáját.

Milyen időpontokat érdemes észben tartani?

  • Március 25-27.

Ebben az időtartamban módosíthatjátok a korábban megjelölt iskolák sorrendjét.

  • Április 15.

A középiskolák ezen a napon továbbítják az ideiglenes felvételi jegyzékeiket az Oktatási Hivatalnak.

  • Május 5.

Ekkor érkeznek a sikeres felvételről vagy elutasításról szóló határozatok.

  • Június 25-26.

Ekkor lesznek a beiratkozások a középiskolákban.

Mi történik, ha sehová sem vesznek fel?

Azokban az iskolákban, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel, ebben az időszakban rendkívüli felvételit tartanak.

A rendkívüli felvételi eljárás során azok a diákok jelentkezhetnek egyetlen kiválasztott iskolába, akik a felvételi eljárás során egyetlen megjelölt középiskolába sem jutottak be. Ekkor a jelentkezést már egyénileg kell intézni, közvetlenül a kiválasztott iskolában.

Ha nem válik be az a középiskola amit választok, később felvételizhetek másikba?

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.