Február 22-ig lehet véleményezni a kormány azt a rendelettervezetet, amelyben szeptembertől külön csoportokba tenné azokat a gyerekeket, akik a következő tanévben kezdenék az elsőt.
A tervezetben kitérnek arra, hogy "az óvodai csoportokban a napirendben meghatározott időben külön gyermekközpontú,fejlesztő pedagógiai tevékenység szervezése szükséges a gyermekek számára a tanköteles korukat megelőző nevelési évben a későbbi eredményes iskolai előrehaladásához fontos képességek és készségek fejlődése érdekében."
Ezt pedig úgy szeretnék megvalósítani, hogy a legalább három csoporttal működő óvodákban a nagycsoportosokat ősztől egy külön, homogén csoportba szerveznék, ha a létszámuk eléri a törvényi minimumot. Ha a gyerekek ennél kevesebben vannak, akkor az eddigi, saját csoportjukban differenciált nevelésben vesznek részt.
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a nagyobb óvodákban a vegyes csoportokba járó 5 és 6 éveseket az iskola előtt kiszakítanák az eddigi megszokott környezetükből, és nagy eséllyel új óvodapedagógushoz, dajkához kerülnének.
Az Eduline több óvodapedagógus, óvodavezető is azt mondta, az átszervezés nem lesz egyszerű még az alapvetően homogén csoportokkal működő óvodákban sem.
Azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023/24-es tanévben iskolába járó diákok közül 97333 gyerek volt első osztályos, közülük 4088-an évismétlők. Ez némileg kevesebb, mint az előző tanévben, amikor 94 342 elsős 5,2 százaléka, vagyis mintegy 4906 fő volt évismétlő, de továbbra is az elsős évfolyamismétlők aránya a legmagasabb az 1-8. osztályosok között. A többi évfolyamon az évfolyamismétlők aránya 0,7 és 2,1 százalék között van.
Az első osztály megismétlésének leggyakoribb oka, ha az iskolába lépés előtt nem jól, vagy egyáltalán nem mérték fel a gyerek iskolaérettségét. 2020 januárjától a szülőknek az Oktatási Hivatalnál kell kérvényezniük, ha azt szeretnék, hogy a 6. életévét betöltött gyerekük még egy évig óvodában maradhasson. Aki ezt elmulasztja, annak a gyerekének akkor is el kell kezdenie az elsőt szeptemberben, ha egyáltalán nem érett még az iskolára..
Nehezen viseli a kudarcot, nem tud sokáig a padban ülni vagy egy dologra kitartóan figyelni – ilyen, és ehhez hasonló indokok miatt merülhet fel a nagycsoportos óvodások szüleiben, hogy jó lenne, ha kérelmeznék a plusz egy év ovit. Ezt azonban 2020 óta külön eljárásban kell igényelniük, ami nem mindig zökkenőmentes.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
