Több iskola az idei tanévben kizárólag egynapos osztálykirándulásokat szervezhet, miközben a tankerület tagadja, hogy tiltás történt volna. A PSZ szerint anyagi megfontolások állhatnak a háttérben.
Újabb iskolákban vezették be, hogy idén csak egynapos osztálykirándulásokat szervezhetnek a hagyományos ottalvós utazások helyett – írja a Népszava.
A Momentum politikusa, Tóth Endre Facebook-posztjában számolt be arról, az Észak-Pesti Tankerületi Központ betiltja az ottalvós osztálykirándulásokat azért, hogy “ne kelljen a pedagógusoknak kifizetni a túlórapénzt”. A parlamenti képviselő szerint különbuszok sem lehet bérelni, emiatt a már leszervezett utakat is vissza kellett mondani. Minderre egy XVI. kerületi lakos hívta fel a figyelmét.
Egy XVI. kerületi iskola igazgatója is megerősítette, hogy az iskolai munkarend szerint az idei tanévben egynapos kirándulásokkal terveztek, az erre biztosított napokat rögzítették. Arra a kérdésre, mi az oka a kirándulások lerövidítésének, nem adott választ.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás szerint a tankerületek pénzügyi megfontolásból hozhatták ezt a döntést, hiszen egy többnapos kirándulásnál a kísérő tanárok plusz díjazásra lennének jogosultak. Rámutatott, hogy a tankerületek azóta óvatosabbak, mióta voltak olyan pedagógusok, akik bíróságon követelték ki az elmaradt juttatásaikat.
Nem először hallani ilyen esetről. Már 2024. november elején is arról lehetett ért értesülni, hogy az előző évhez hasonlóan több tankerületi központ a 2024/2025-ös tanévben is csak egynapos osztálykirándulásokat és tanulmányi kirándulásokat enged megszervezni az iskoláknak:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
