Elmagyarázzuk, hogy mit kell tennetek abban az esetben, ha semelyik általatok megjelölt középiskolába sem vesznek fel benneteket.
Ha rosszul sikerült a központi írásbelitek és izgultok amiatt, hogy mi lesz, ha sehova sem kerültök be, akkor azt jó, ha tudjátok, hogy a tankötelezettség miatt egyetlen olyan diák sem maradhat iskola nélkül, aki még nem töltötte be a 16. életévét.
| Központi írásbeli eredmények 2025 |
|
Május 5-ig arról kaptok hivatalos értesítést arról, hogy ha az egyik általatok megjelölt középiskolába sem sikerült bekerülnötök. Ekkor dönthettek amellett, hogy fellebbeztek a döntés ellen, vagy a május 12-tól induló rendkívüli felvételi eljárás során válogathattok azokból a középiskolákból, ahol a férőhelyeknek csak kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.
A rendkívüli felvételi eljárásban a jelentkezést már saját magatoknak kell intézni és közvetlenül a kiválasztott középiskolába kell jelentkeznetek.
A benyújtott felvételi kérelmekről első körben 2025. május 23-ig döntenek az intézményvezetők. Fontos, hogy a középiskolák egészen augusztus végéig hirdethetnek rendkívüli felvételi eljárást.
Ha így sem kerültök be sehova, akkor sincsen gond, hiszen vannak úgynevezett "köteles iskolák", amiknek muszáj az intézmény nélkül maradt diákokat felvenni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
