Központi írásbeli: mit kell tudni a pótló írásbeli vizsgáról?

Ha például betegség, közlekedési baleset stb. miatt nem tudtátok megírni a központi írásbelit, akkor részt vehettek a pótalkalmon.

Január 18-án szombaton több mint 68 ezer diák írta meg a központi írásbeli felvételi vizsgát. Közülük 51 ezren kilencedik osztályba készülő nyolcadikosok, 10 ezren hatosztályos gimnáziumba készülő hatodik osztályosok, 7 ezren pedig nyolcosztályos gimnáziumba készülő negyedikesek voltak.

Pótló írásbeli vizsgát azok a tanulók írhatnak, akik az írásbeli vizsgán önhibájukon kívül eső alapos ok miatt nem tudtak részt venni – írja az Oktatási Hivatal.

Ha ti is azok közé tartoztok, akik nem tudták megírni a központi írásbeli vizsgát, akkor az ezzel kapcsolatos írásos kérelmet az adott vizsgaszervező iskolának kell benyújtani. A kérvényről pedig minden esetben az igazgató dönt.

Abban az esetben, ha az igazgató engedélyezi a pótalkalmon való részvételt, annak időpontja idén: február 28. 14 óra.

Fontos, hogy a vizsgára feltétlen vigyetek magatokkal diákigazolványt és személyit. A magyar és a matek feladatlapokat ekkor is csak kék vagy fekete színű tollal tölthetitek ki. Ceruzát egyedül a matek esetében a rajzok készítéséhez használhattok.

Arról, hogy milyen eszközöket használhattok a vizsgán, korábbi cikkünkben olvashattok.

Fontos tudni, hogy vizsgaismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer tehet azonos típusú központi írásbeli vizsgát.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.