Megtéveszthette a diákokat. Elmondjuk, miért.
Január 18-án írták a negyedikesek, a hatodikosok és a nyolcadikosok a központi írásbelit magyarból és matekból.
A nyolcadikosok a korábbi évekhez hasonlóan nagyon nehéznek érezték a feladatsort, amelyben többek között deltoid területát, hatványozós egyenletet és kombinatorikai feladatot is meg kellett oldaniuk.
A kilencedik feladatban csupán egy felszínt kellett számolniuk téglalapok segítségével, amelyre a megoldókulcs szerint 8 pontot szerezhettek. Összehasonlításképpen a korábbi években a leghosszabb, legösszetettebb példáira matekból 6-7 pontot lehetett kapni, és ott is általában több alkérdésre kellett helyesen válaszolniuk a felvételizőknek.
Ha egy feladatnak több alpontja van, akkor arra következtet a diák, hogy viszonylag sokat ér. A kilencedik feladatnál azonban csak egy kérdés volt, ami megtéveszthette a felvételizőket.
Azzal, hogy milyennek láttak a szaktanár a feladatsort, részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Kőszegi Krisztián eddig perifériára szorult roma gyerekeknek segített, ezt a tapasztalatot pedig a parlamentben is hasznosítani akarja majd.
Betelt a pohár a képzőművészetis hallgatók körében. „Kultúraváltásra van szükség az egyetemen” – áll a November 25. Bizottság munkája nyomán készült belsőellenőri jelentésben, amely többek között a 2022-ben történt szexuális erőszakbotránnyal kapcsolatos intézményi mulasztásokat tárta fel. A hallgatók és volt egyetemi tisztségviselők most nyílt levélben követelik a vezetés felelősségvállalását – és lemondását.
A vizsgázóknak a középszintű németérettségi első részében három feladatot kellett megoldani.
180 percnyi feladatmegoldás után véget ért az idei középszintű érettségi németből.
Volt, aki szerint nehéz feladatokat kaptak a vizsgázók, mások viszont úgy érezték, teljesíthető és kiszámítható volt az idei emelt szintű németérettségi.
„A magyar jogász szakma koronázatlan királynője” – fogalmazott Magyar Péter posztjában, amiben bejelentette, hogy felkérte Dr. Görög Mártát igazságügyi miniszternek. A politikus szerint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja szakmai múltjával garanciát jelenthet a jogállamiság megerősítésére.
