A leggyakoribb az influenza, de RSV és Covid-19 is előfordul.
"A 2024-es év utolsó jelentett hetéhez képest kisebb az esetszám a légúti betegségek körében, ami gyermekeknél igen valószínűen annak köszönhető, hogy tanítási szünet volt, ezért 2025. január első hetében kisebb esetszámot tapasztalhattunk" - válaszolta az Eduline megkeresésére Dr. Rósa Ágnes, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke.
A tél és a hideg idő tulajdonképpen egyet jelent azzal, hogy különböző járványok, többségében légúti megbetegedések teszik nehezebbé a felnőttek és a gyerekek napjait is, akik az oktatási intézményekben, iskolákban és óvodákban óvatlanul adogatják egymás között a vírusokat és a bacilusokat.
Bár a HGYE-alelnöke szerint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ heti jelentése alapján a járvány egyelőre január első hetében nem volt olyan vészes, mint a 2024-es év végén, influenza, RSV és Covid-19 vírusok is terjednek.
Az ország területén nem egyenletes a megbetegedések eloszlása, a 100 000 lakosból orvoshoz fordulók számában élen jár Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Nógrád vármegye és Budapest, míg Békés, Bács-kiskun, Vas, Baranya és Csongrád-Csanád vármegyében alacsonyabbak az esetszámok.A betegek körülbelül harmada 0-14 éves, ugyanez látható a súlyos akut légúti betegséggel kórházba kerültek között is. Bár a leggyakoribb kórokozó az influenza, a 2 év alatti életkorú, súlyos tünetekkel kórházba kerültek több mint 80%-nál RSV okozta a fertőzést
- mondta az alelnök.
Az influenza leggyakoribb tünetei a hidegrázás, magas láz, fejfájás, rossz közérzet, izom- és ízületi fájdalom, fáradékonyság, torokfájás, száraz köhögés, orrfolyás, orrdugulás és étvágytalanság, de előfordul, hogy hányás és hasmenés is kialakul. Jellemzők lehetnek továbbá a jellegtelen emésztő szervrendszeri, gyomortáji panaszok, és ritkább esetekben kötőhártya-gyulladás is előfordulhat.
Csak indokolt esetben érdemes orvoshoz fordulni
A zárt terek és tömegközlekedési eszközök kifejezetten kedveznek a betegségek terjedésének, ezért a a személyi higiénés előírások betartása jelentősen csökkenti a fertőzés veszélyét a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke szerint. Ilyen például a gyakori kézmosás, a felületek fertőtlenítése, továbbá a megfelelő köhögési, tüsszentési technika, ami nem csak az egyént, de a közösséget is védi, kiváltképp a gyerekek esetében.
Mivel az orvosi rendelő is veszélyforrást jelenthet, a Rósa Ágnes szerint csak indokolt esetben érdemes személyesen orvoshoz fordulni, hiszen az enyhe légúti betegségek tüneti szerekkel otthon gyógyíthatók.
"Bizonytalan esetben érdemes a háziorvossal konzultálni, igénybe véve a telemedicina adta lehetőségeket. A házipatikában mindenképp lenni kell életkornak megfelelő lázcsillapítónak, hányáscsillapítónak, orrcseppnek, hogy a tünetek kezelése meg tudjon kezdődni az orvossal történő konzultációt megelőzően is. Az ágynyugalom, a bő folyadékbevitel mindenképpen segíti a gyógyulást" - javasolja.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
