A hekker kormánykritikus, többnyire trágár üzeneteket küldött a diákoknak, alaptalanul azt állítva, hogy a Telexnek is köze van a feltörésekhez.
A rendőrség továbbra sem tudja, hogy ki volt az, aki 2023. április végén feltörte a közoktatási és a felsőoktatási tanulmányi rendszert – írja a Telex.
2023. április 24-én a Madách Imre Gimnázium diákjai kéretlen üzeneteket kaptak egy tanár profiljáról a KRÉTA rendszerén keresztül, majd pár nappal később ugyanez történt a Neptunon is, ami több egyetem hallgatóját is érintette.
A hekker kormánykritikus, többnyire trágár üzeneteket küldött az érintett iskola és egyetemek felhasználóinak, azt sugallva, hogy a támadáshoz köze van a Telexnek is.
A rendőrség az ügy kapcsán nyomozást indított ismeretlen tettes ellen. Mint kiderült, a tanulmányi rendszereket nem törték fel, hanem az érintett intézmények felületéhez fértek hozzá egy-egy hallgató vagy oktató jelszavának a megszerzésével.
Az egyik érintett oktató akkor azt nyilatkozta, őt a rendszergazda értesítette arról, hogy a fiókjában szokatlan tevékenységet észleltek. Azt azonban nem tudta, hogyan szerezhették meg a jelszavát.
A két esetet külön kezelte a rendőrség, a hekkert azonban azóta sem sikerült megtalálni, most pedig a lap értesülése szerint, mindkét ügyben felfüggesztették a nyomozást.
A támadásokat követően a tanulmányi rendszereknél bevezették a kétfaktoros hitelesítést. Azóta egyébként másik támadás is történt: tavaly novemberben egy csaló több egyetem hallgatóinak Neptun-fiókjába jutott be, és az ösztöndíj-kifizetések előtt átírta a bankszámlaszámaikat. Ezzel közel 400 ezer forintnyi kárt okozhatott, az elkövetőt azonban sikerült megtalálni a rendőröknek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
