Fegyvereket is kiszagoló rendőrkutyákat alkalmaznak az amerikai iskolákban
Az iskolai lövöldözések megelőzése érdekében egyre több intézményben alkalmaznak a feladatra kiképzett kutyákat.
Hét embert kellett kórházba vinni lőtt sebesülésekkel, kettőnek kritikus volt az állapota.
Három ember, köztük a támadó is meghalt, többen pedig megsebesültek a lövöldözés során hétfőn egy keresztény magániskolában Madisonban, Wisconsin államban – írja az AP hírügynökség.
A rendőrség közlése szerint a lövöldözést a 15 Natalie Rupnow követte el, aki egy tanulószobai óra során nyitott tüzet. A diáklány lelőtte egy tanárát és egy diáktársát, akik még az iskolában életüket vesztették. Ezenkívül még egy tanárt és öt tanulót sebesített meg, közülük két diák állapota hétfő este még kritikus volt.
Az iskolában a lövöldöző is meghalt, aki Shon Barnes rendőrfőnök szerint öngyilkos lett. A rendőrségi tájékoztatón az is kiderült, hogy az iskola bejáratánál nem volt fémdetektor, így a diáklány könnyen be tudta magával vinni a fegyvert az épületbe.
Az eset kapcsán Joe Biden is megszólalt, és azonnali cselekvésre szólította fel a törvényhozást, mondván: „elfogadhatatlan, hogy nem tudjuk megvédeni a gyerekeinket a fegyveres erőszaktól”. Azt is hozzátette, hogy „a gyerekeknek az iskolában írni és olvasni kellene megtanulniuk, nem fedezékbe húzódni.”
Az iskolai lövöldözések megelőzése érdekében egyre több intézményben alkalmaznak a feladatra kiképzett kutyákat.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.