A szakszervezet szerint a diplomás és nem diplomás NOKS-os dolgozók bérét is legalább ugyanolyan százalékkal kellene emelni, mint a pedagógus gyakornokokét.
Hajlandóság esetén sztrájkot és szolidaritási sztrájkot is szervezne a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, amennyiben a kormány nem dönt a NOKS-os dolgozók béremeléséről is - olvasható a szakszervezet szombati blogposztjában.
Ahogy arról a pénteki cikkünkben részletesen írtunk; égetően szükséges lenne a nevelést-oktatást közvetlenül segítők béremelésére. Rájuk ugyanis nem vonatkozik a pedagógusok bértáblája és a 2025-ös béremelések összege. Helyette ők a minimálbért és a garantált bérminimumot kapják.
Az előbbi januártól +9 százalékkal bruttó 290 800 forintra emelkedik (nettó 193 ezer), a garantált bérminimum esetében pedig 7 százalékkal nőnek a fizetések bruttó 348 820 forintra (nettó 231 ezer).
Ezen felül csak a diplomás NOKS-os dolgozók kapnak béremelést. Nekik a garantált bérminimum összege mellett +7 százalék jár majd januártól. Ez azonban még mindig jelentősen elmarad a pedagógusok fizetésétől, a versenyképes fizetésektől pedig kiváltképp.
"Elfogadhatatlan, hogy számukra az emelés kimerül abban, hogy évente emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ezáltal ezekben a munkakörökben mindenki, így a felsőfokú végzettségűek illetménye is folyamatosan a legkisebb munkabérre van felzárkóztatva, és a NOKS-dolgozók erre kapják a legalább 7%-ot, amelyre 10%-mértékig biztosítanak a központi költségvetésből fedezetet. Illetmény-előmeneteli rendszerre volna szükség a tisztes megélhetés és kiszámítható életpálya biztosítására e munkakörökben is. Ezzel lehetne a felsőfokú végzettséget igénylő NOKS-munkakörökben dolgozók pályaelhagyását csökkenteni, és az évtizedek óta a köznevelési intézményekben dolgozók munkáját megbecsülni" - fogalmazta meg a PDSZ.
A követeléseik közé tartozik
Összehasolításképp; a pedagógusbérek összege januártól a tervezet szerint a következőképp emelkedne:
A gyakornokok fizetését bruttó 640 900 forintban fixálták, a bruttó fizetési intervallumok pedig 2025-ben
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
