Követeli a nevelést-oktatást közvetlenül segítők béremelését a PDSZ; akár sztrájk is jöhet

A szakszervezet szerint a diplomás és nem diplomás NOKS-os dolgozók bérét is legalább ugyanolyan százalékkal kellene emelni, mint a pedagógus gyakornokokét.

  • Székács Linda

Hajlandóság esetén sztrájkot és szolidaritási sztrájkot is szervezne a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, amennyiben a kormány nem dönt a NOKS-os dolgozók béremeléséről is - olvasható a szakszervezet szombati blogposztjában.

Ahogy arról a pénteki cikkünkben részletesen írtunk; égetően szükséges lenne a nevelést-oktatást közvetlenül segítők béremelésére. Rájuk ugyanis nem vonatkozik a pedagógusok bértáblája és a 2025-ös béremelések összege. Helyette ők a minimálbért és a garantált bérminimumot kapják.

Az előbbi januártól +9 százalékkal bruttó 290 800 forintra emelkedik (nettó 193 ezer), a garantált bérminimum esetében pedig 7 százalékkal nőnek a fizetések bruttó 348 820 forintra (nettó 231 ezer).

Ezen felül csak a diplomás NOKS-os dolgozók kapnak béremelést. Nekik a garantált bérminimum összege mellett +7 százalék jár majd januártól. Ez azonban még mindig jelentősen elmarad a pedagógusok fizetésétől, a versenyképes fizetésektől pedig kiváltképp.

"Elfogadhatatlan, hogy számukra az emelés kimerül abban, hogy évente emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ezáltal ezekben a munkakörökben mindenki, így a felsőfokú végzettségűek illetménye is folyamatosan a legkisebb munkabérre van felzárkóztatva, és a NOKS-dolgozók erre kapják a legalább 7%-ot, amelyre 10%-mértékig biztosítanak a központi költségvetésből fedezetet. Illetmény-előmeneteli rendszerre volna szükség a tisztes megélhetés és kiszámítható életpálya biztosítására e munkakörökben is. Ezzel lehetne a felsőfokú végzettséget igénylő NOKS-munkakörökben dolgozók pályaelhagyását csökkenteni, és az évtizedek óta a köznevelési intézményekben dolgozók munkáját megbecsülni" - fogalmazta meg a PDSZ.

A követeléseik közé tartozik

  • a NOKS-dolgozók garantált bérminimum feletti béremelése úgy, hogy a felsőfokú végzettségűek minimális illetménye elérje Ped. 1. fokozathoz tartozó illetmény alsó határát (2025-től ez bruttó 653 ezer)
  • a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-munkakörökben dolgozók kapjanak a garantált bérminimum+10% felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok,
  • a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező egyéb munkakörökben dolgozók kapjanak a részükre járó legkisebb munkabér felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok

Összehasolításképp; a pedagógusbérek összege januártól a tervezet szerint a következőképp emelkedne:

  • pedagógus I. fokozat esetén legalább 21,4 százalékkal,
  • pedagógus II. fokozat esetén legalább 19 százalékkal,
  • mesterpedagógus fokozat esetén legalább 13,8 százalékkal,
  • kutatótanár esetében legalább 12 százalékkal.

A gyakornokok fizetését bruttó 640 900 forintban fixálták, a bruttó fizetési intervallumok pedig 2025-ben

  • pedagógus I. kategóriában 653 100 ft - 1 290 800 ft,
  • pedagógus II. kategóriában 660 400 ft - 1 375 600 ft,
  • mesterpedagógus esetén 716 900 ft - 1 654 400 ft,
  • kutatótanár esetén pedig 840 000 ft - 1 781 600 ft

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.