Bíróság mondta ki, hogy addig nem játszhatnak a gyerekek a játszótéren, amíg meg nem épül hangszigetelő fal.
Alig volt üres hely a sörédi közmeghallgatáson november 29-én, annyian akarták tudni, hogy mit lehet tenni a játszótér újra nyitásáért, számolt be a feol.hu. Az is kiderült az elhangzottak alapján, hogy az ügy már hét éve folyamatosan húzódik, és most tetőzött nemrég.
Pár héttel ezelőtt bezárták a sörédi játszóteret, mert egy a tér környékén lakó személy beperelte a falut, hogy zavarja a gyerekzsivaj. Az önkormányzatnak akkor meg kellett hoznia egy döntést, mivel a bíróság arra kötelezte őket, hogy vagy lezárják a játszóteret, vagy egy hangfogó falat építenek a tér köré. Ez a fal viszont alaphangon is 10 millió forintba kerülne, így az önkormányzatnak nem volt más választása, mint bezárni a fiatal szülők és gyerekeik által gyakran látogatott és kedvelt helyet.
A játszótér egyébként már 2010 óta ott van és a terület korábban is közösségi területként, grundként funkcionált. Ezzel a szomszédok is teljes mértékben tisztában voltak, az egyik mégis feljelentette a települést és kártérítést is követelt, mivel szerinte az ingatlannak 50 százalékos értékcsökkentést okoz a zaj. A pénzen kívül azt is szerette volna a felperes, ha szigorú nyitvatartási rend lenne a játszótéren, ami azt jelentette volna, hogy csupán reggel hattól délután kettőig lehetett volna játszani a területen, és csak napi két órát sportolni a focipályán.
A falu lakói elsőre nem vették komolyan a lépéseket, hiszen ki záratna be egy játszóteret, majd kiderült, hogy a falu elvesztette a pert. Ugyan másodfokon enyhítettek a községre kirótt költségeken, de az a felállás megmaradt, hogy amíg Söréd nem fizeti ki a bíróság által meghatározott értékcsökkenést, illetve amíg nem épít 2.4 méteres zajfogó falat a játszótér köré, addig zárva kell maradnia a kapunak, nem mehetnek oda a családok.
Az ügy kapcsán járt kint igazságügyi szakértő, de méréseket nem végzett, így csak azt tudta megállapítani, hogy a játszótér közelében található 81-es főút rendkívül zajos. Arra a felvetésre, hogy amikor odaköltözött a felperes, miért nem zavarta a játszó gyerekek, családok okozta zaj, és később mitől változott ez meg, az volt a hivatalos válasza a szakértőnek, hogy az embernek idővel változhat a tűrőképessége, fogalmazták meg a lakosok a hírportálnak.
Bár a falu kifizette a meghatározott kompenzációs értéket, a polgármester továbbra sincs könnyű helyzetben, mivel a játszóteret csak a hangszigetelő fal megépítése után nyithatja ki, és a falu lakói egyre nyugtalanabbak. Mivel nincs elég anyagi erőforrásuk ehhez, országos gyűjtésbe kezdtek az ügy érdekében. „Mivel nem vagyunk nagy lélekszámú település, így kénytelenek vagyunk megszólítani a nagyközönséget, hogy támogassák ezt a jó ügyet” – fogalmazott a polgármester
A játszótér megmentésére számlát nyitottak, ahova adományozhatnak azok, akik segíteni szeretnének a községi játszótér újranyitásában.
Jelenleg a szülők a gyerekeikkel a lánccal lezárt játszótér előtt, az autóúton játszanak, ám ez nem szándékos engedetlenség. Mint kiderült a felperes egyáltalán nem lakik a szóban forgó szomszéd ingatlanban, amit egyébként meg akart vásárolni a település önkormányzata, de a tulajdonos attól is elzárkózott.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
