Sokkal kevesebb a gyerek Csepelen, mint tíz évvel ezelőtt, az önkormányzat az óvodák összevonását javasolja.
2025. július 1-jétől hat óvodában szűne meg a nevelés egy új javaslat szerint - olvasható a csepeli önkormányzat oldalán.
A közleménye szerint „több száz, hamarosan megközelítőleg ezer gyerekkel kevesebb jár óvodába Csepelen, mint tíz évvel ezelőtt.” Emiatt a már félig üresen működő intézmények összevonását tervezik.
Csepelen jelenleg 21 tagintézményben 2515 óvodai férőhelyez biztosítanak. A statisztikák szerint 2014-ben a beiratkozó gyerekek száma 2487 fő volt, jelenleg azonban már csak 1816-an vannak. Ez a szám pedig folyamatosan csökken, 2027-re várhatóan már csak 1698 óvodáskorú gyerek lesz a kerületben.
Az utóbbi években a gyerekek mellett az óvodapedagógusok létszáma is lecsökkent. Emiatt már több óvodás csoportot is megszüntettek, ez azonban csak ideiglenesen oldotta meg a problémát. Az óvodai átalakítások kapcsán most úgy fogalmaztak, hogy bár „kevesebb épületben”, de „magasabb színvonalon működnének tovább.” Az önkormányzat azt is hozzátette, hogy az így megüresedő helyiségek fűtési és fenntartási költségéből pedig béremelésre vagy több szakember alkalmazására is lenne lehetőség.
A változtatás miatt a Mesevár, a Kerek Világ, a Fenyves, a Zsongás, a Napsugár, és a Füstifecskék Tagóvoda épületében 2025. július 1-jétől nem indulna óvodai nevelés. Ezeknek az óvodáknak a csoportjai másik, továbbra is működő intézményekbe kerülnének.
Kiemelték, hogy ezzel csak a működés helye váltona meg, a csoportokba járó gyerekek, óvónők, dajkák, asszisztensek és segítők személye azonban nem.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
