Mutatjuk a két tanítási nyelvű intézmények listáját.
2025. február 20-ig kell eldönteniük a középiskolába felvételiző diákoknak, hogy hol és milyen intézményekben folytatnák szívesen a tanulmányaikat a következő tanévtől kezdve.
Azok a diákok, akik már az általános iskolában is magas szinten tanultak idegen nyelveket, és szeretnék a nyelvtudásukat még magasabb szintre fejleszteni, dönthetnek úgy, hogy valamilyen két tanítási nyelvű intézményben folytatják a tanulmányaikat. Ezekben az iskolákban ugyanis a diákok egy adott nyelvet magasabb óraszámban tanulnak, legalább három tantárgyat pedig egy adott idegen nyelven, például angolul, németül, vagy akár spanyolul.
Ezekben a gimnáziumokban elvárás, hogy a végzősök legalább 90 százaléka középfokú, vagy annál magasabb szintű nyelvvizsgát tegyen a 12. évfolyam végéig, de az sem ritka, hogy az itt tanuló diákok a tanult idegen nyelven tegyenek érettségi vizsgát. Amennyiben egy diák így dönt, és legalább 60 százalékos emelt szintű érettségit szerez, ami mellé két másik tárgyból az adott idegen nyelven vizsgázik, az érettségije C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványnak felel majd meg.
Mutatjuk, hogy az Oktatási Hivatal adatai szerint a 2023/24-es tanévben mely intézményekben indultak két tanítási nyelvű képzések:
Fontos tudni ugyanakkor, hogy a felvételinek ezekben az intézményekben nyelvi követelményei vannak. Annak, aki ilyen iskolába szeretne jelentkezni legalább B1-es szintű nyelvtudással kell rendelkeznie, de gyakoribb a B2, amit általában a szóbeli felvételi vizsgán tesztelnek.
A felvételi a nyelvi követelményen kívül ugyanúgy zajlik, mint az általános tantervű középiskolákban.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
