2023-ban vesztegetés bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Az ügyben érintett akkori igazgató cseréjének okát csak feltételezni lehet.
A 2024-es tanév kezdetével Kampós Andrást nevezte ki az illetékes tankerület az Eötvös József Gimnázium élére. Az intézmény korábbi igazgatója még 2023-ban egy korrupciós ügybe keveredett – írja a Magyar Nemzet.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy 2023 januárjában nyilvánosságra került egy olyan hangfelvétel, amiben a Metropol szerint az hallható, hogy egy szülő az Eötvös József Gimnáziumhoz tartozó Reáltanoda Alapítvány kuratóriumi elnökével arról beszélget, hogy a gyerekének nem sikerült teljesítenie az ország egyik legjobb gimnáziumának felvételi követelményeit, ellenben félmillió forintot már kifizettek annak érdekében, hogy a nyolcszoros túljelentkezés ellenére a gyereknek biztos helye legyen az intézményben. A beszélgetés során több alkalommal is elhangzott az intézmény akkori igazgatójának, Moss Lászlónak is a neve.
A vezetőváltás meglehetősen csendesen zajlott. Az intézmény oldalán található dokumentumokból lehet arra következtetni, hogy az előző igazgatónak lejárhatott a mandátuma, és ezért választottak új embert a posztra.
A Magyar Nemzet felkereste az új igazgatót, hogy megérdeklődje, rajta kívül más is nyújtott-e be pályázatot a pozícióra. Illetve azt is meg szerették volna tudni, hogy a korábbi igazgató újból pályázott-e, és ha igen, akkor köze lehet-e a jelenleg is folyamatban lévő vesztegetési ügyhöz az, hogy végü nem őt választották meg.
Kampós András a lapnak azt nyilatkozta, „hogy az igazgatói megbízásokkal kapcsolatos pályázati eljárást a 401/2023-as kormányrendelet szabályozza”, a Magyar Nemzet kérdései pedig olyan információkra vonatkoznak, melyekkel a pályázók nem, csak a Belügyminisztérium vagy az illetékes tankerület rendelkezhet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
