Vesztegetés bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság, megvizsgálják azt a hangfelvételt, amelyet a Metropol tett közzé arról, hogy a budapesti Eötvös József Gimnázium igazgatója és az iskolához tartozó Reáltanoda Alapítvány vezetője pénzért vehettek fel olyan diákokat, akik pontszámuk alapján nem tudtak volna bekerülni.
A hangfelvételről egyelőre nem bizonyították, hogy valóban Kálmán Gábor, a Reáltanoda Alapítvány vezetője beszél rajta, de a rendőrség vizsgálja a hanganyag tartalmát – írja a Telex.
A Metropol tett közzé egy olyan felvételt, amely szerint egy apa félmillió forintot adott át azért, hogy a gyerekét felvegyék az Eötvös József Gimnáziumba, és ezt „meg tudná még toldani”, ha kevésnek bizonyulna.
A lap azt írta, hogy az apa tárgyalópartnere az iskola alapítványának vezetője, Kálmán Gábor volt, aki a felvétel alapján hozzáteszi, hogy ezt már megbeszélte „a Moss-sal”, ezzel valószínűleg Moss László iskolaigazgatóra utalt.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja, Nagy Erzsébet csütörtökön, a sztrájktárgyalás előtt az Eötvös-ügyről is beszélt – azt mondta, kollégáitól úgy értesült, hogy az ügy koholmány, és nemsokára a gimnázium közleményt ad ki.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
