2023-ban vesztegetés bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Az ügyben érintett akkori igazgató cseréjének okát csak feltételezni lehet.
A 2024-es tanév kezdetével Kampós Andrást nevezte ki az illetékes tankerület az Eötvös József Gimnázium élére. Az intézmény korábbi igazgatója még 2023-ban egy korrupciós ügybe keveredett – írja a Magyar Nemzet.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy 2023 januárjában nyilvánosságra került egy olyan hangfelvétel, amiben a Metropol szerint az hallható, hogy egy szülő az Eötvös József Gimnáziumhoz tartozó Reáltanoda Alapítvány kuratóriumi elnökével arról beszélget, hogy a gyerekének nem sikerült teljesítenie az ország egyik legjobb gimnáziumának felvételi követelményeit, ellenben félmillió forintot már kifizettek annak érdekében, hogy a nyolcszoros túljelentkezés ellenére a gyereknek biztos helye legyen az intézményben. A beszélgetés során több alkalommal is elhangzott az intézmény akkori igazgatójának, Moss Lászlónak is a neve.
A vezetőváltás meglehetősen csendesen zajlott. Az intézmény oldalán található dokumentumokból lehet arra következtetni, hogy az előző igazgatónak lejárhatott a mandátuma, és ezért választottak új embert a posztra.
A Magyar Nemzet felkereste az új igazgatót, hogy megérdeklődje, rajta kívül más is nyújtott-e be pályázatot a pozícióra. Illetve azt is meg szerették volna tudni, hogy a korábbi igazgató újból pályázott-e, és ha igen, akkor köze lehet-e a jelenleg is folyamatban lévő vesztegetési ügyhöz az, hogy végü nem őt választották meg.
Kampós András a lapnak azt nyilatkozta, „hogy az igazgatói megbízásokkal kapcsolatos pályázati eljárást a 401/2023-as kormányrendelet szabályozza”, a Magyar Nemzet kérdései pedig olyan információkra vonatkoznak, melyekkel a pályázók nem, csak a Belügyminisztérium vagy az illetékes tankerület rendelkezhet.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
