Az ingyen laptopot a Rétvári Bence szerint "a legjobb minőségű internetkapcsolat mellett használhatják a gyerekek" az iskolákban.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, hogy azok az 5. és 9. évfolyamos tanulók kapják az ingyen notebookot, akik korábban jelezték igényüket a Kréta rendszerben - írha az MTI.
A diákokon kívül a "korszerű informatikai eszközökből" az iskolák is kapnak.
Rétvári kitért arra is, hogy ma már minden diák számára nagyon fontos, hogy hozzáférjen a digitális tartalmakhoz. A 32 milliárd forintos összköltségű laptoposztási program a magyar diákok tudásának versenyképességét szolgálja. Ezzel párhuzamosan pedig az iskolákban nagyon komoly wifi fejlesztést hajtott végre az iskolákban, így
a kapott gépeket a legjobb minőségű internetkapcsolat mellett használhatják a gyerekek.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke elmondta, hogy valamennyi kiosztott eszköz tablet és laptop is egyben, átlagos bekerülési áruk pedig 256 ezer forint. A gépeken van Windows rendszer, valamint jár hozzájuk táska és egér is.
Emellett érdemes megjegyezni, hogy szeptember 1-től az iskolákban a telefonok mellett többek között a tabletek használatát is korlátozták, így a jogszabály értelmében ezeket is reggel le kell majd adniuk a diákoknak. Ha viszont a pedagógus úgy dönt, hogy szeretné használni az óráján egy feladathoz például a tanulóknak kiosztott tabletként is funkcionáló laptopot, akkor rögzítenie kell a használat célját és idejét a KRÉTA-ban.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
