Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Több milliárd forintos kárt okoztak, egy ember pedig életét vesztette a tűzben.
Bűnösnek mondta ki kedden a Fővárosi Törvényszék azokat a fiatalokat, akik 2019 januárjában Budapesten, a IX. kerületi Ráday utcai kollégiumban felgyújtottak egy matracot, a tűz átterjedt az épületre, aminek következtében egy ember életét veszítette - tájékoztatta a bíróság az MTI-t.
A bíróság a történtek idején még fiatalkorú vádlottak közül az elsőrendűt gondatlanságból elkövetett közveszély okozás vétsége miatt marasztalta el, és két év, 4 év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte, emellett elrendelte pártfogó felügyeletét. A másod- és harmadrendű terhelteket bűnsegédként elkövetett garázdaság miatt 240, illetve 280 óra közérdekű munkára ítélte.
Az ítéleti tényállás szerint a vádlottak 2019. január 23-án az elsőrendű vádlott felvetette társainak, hogy gyújtsanak fel valamit. A másod- és harmadrendű terhelt támogatta az ötletet, ezért leszakítottak egy köztéri plakátdarabot, hogy azt a közeli játszótéren meggyújtsák. Az égés folyamatának felgyorsításához az egyik kisboltban egy üveg acetont vásároltak. Később a harmadrendű vádlott javaslatára megváltoztatták tervüket, és elhatározták, hogy az egyik ferencvárosi kollégium használaton kívüli bejárati ajtajának támasztott matracot gyújtják fel.
A gyújtás pillanatáig mindhárman hezitáltak, végül este fél kilenckor az elsőrendű vádlott meggyújtotta a matracot, majd mindhárman elfutottak.
A keletkezett tűz gyorsan átterjedt az egész épületre, a füstöt érzékelő lakók pedig a tűzre felhívó kiáltásokkal megkezdték az épület elhagyását, egy férfi azonban későn vette észre a kialakult tüzet, helyismeret hiányában pedig rosszul választotta meg a menekülési utat, a forró levegőt közvetlenül belélegezte, majd a harmadik emeleti lépcsőfordulóban összeesett, és életét veszítette.
A tűz pusztító hatása elől a kollégiumból kilencven, az épület melletti társasházból pedig további ötven embernek kellett kimenekülnie.
A keletkezett károk miatt szükségessé vált az épület elbontása, ennek költsége csaknem 220 millió, a kollégiumi szárny újraépítési költsége pedig csaknem négymilliárd forint volt.
A kollégiumi szobák berendezéseiben több mint negyvenmilliós kár keletkezett, míg a diákotthonban lakókat 15 millió forintot meghaladó kár érte.
Az ítélet indokolásában Sós József bíró hangsúlyozta, hogy a bíróság nem terjeszkedhet túl a vádiratban foglaltakon, azt ugyanakkor megállapította, hogy számos szabálytalanság vezetett ahhoz, hogy egy matrac felgyújtása ennyire súlyos következménnyel járjon.
A bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a vádlottak valóban megbánták tettüket, ezt a törvényszék a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként vette figyelembe.
Az ítélet nem jogerős, mivel a döntés ellen az ügyészség képviselője, valamint az elsőrendű vádlott és védője fellebbezést jelentett be. A másodrendű terhelt és védője három nap gondolkodási időt kért a jogorvoslati nyilatkozatra, a harmadrendű vádlott és védője pedig a bíróság döntését tudomásul vette. Az eljárás másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).