Több milliárd forintos kárt okoztak, egy ember pedig életét vesztette a tűzben.
Bűnösnek mondta ki kedden a Fővárosi Törvényszék azokat a fiatalokat, akik 2019 januárjában Budapesten, a IX. kerületi Ráday utcai kollégiumban felgyújtottak egy matracot, a tűz átterjedt az épületre, aminek következtében egy ember életét veszítette - tájékoztatta a bíróság az MTI-t.
A bíróság a történtek idején még fiatalkorú vádlottak közül az elsőrendűt gondatlanságból elkövetett közveszély okozás vétsége miatt marasztalta el, és két év, 4 év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte, emellett elrendelte pártfogó felügyeletét. A másod- és harmadrendű terhelteket bűnsegédként elkövetett garázdaság miatt 240, illetve 280 óra közérdekű munkára ítélte.
Az ítéleti tényállás szerint a vádlottak 2019. január 23-án az elsőrendű vádlott felvetette társainak, hogy gyújtsanak fel valamit. A másod- és harmadrendű terhelt támogatta az ötletet, ezért leszakítottak egy köztéri plakátdarabot, hogy azt a közeli játszótéren meggyújtsák. Az égés folyamatának felgyorsításához az egyik kisboltban egy üveg acetont vásároltak. Később a harmadrendű vádlott javaslatára megváltoztatták tervüket, és elhatározták, hogy az egyik ferencvárosi kollégium használaton kívüli bejárati ajtajának támasztott matracot gyújtják fel.
A gyújtás pillanatáig mindhárman hezitáltak, végül este fél kilenckor az elsőrendű vádlott meggyújtotta a matracot, majd mindhárman elfutottak.
A keletkezett tűz gyorsan átterjedt az egész épületre, a füstöt érzékelő lakók pedig a tűzre felhívó kiáltásokkal megkezdték az épület elhagyását, egy férfi azonban későn vette észre a kialakult tüzet, helyismeret hiányában pedig rosszul választotta meg a menekülési utat, a forró levegőt közvetlenül belélegezte, majd a harmadik emeleti lépcsőfordulóban összeesett, és életét veszítette.
A tűz pusztító hatása elől a kollégiumból kilencven, az épület melletti társasházból pedig további ötven embernek kellett kimenekülnie.
A keletkezett károk miatt szükségessé vált az épület elbontása, ennek költsége csaknem 220 millió, a kollégiumi szárny újraépítési költsége pedig csaknem négymilliárd forint volt.
A kollégiumi szobák berendezéseiben több mint negyvenmilliós kár keletkezett, míg a diákotthonban lakókat 15 millió forintot meghaladó kár érte.
Az ítélet indokolásában Sós József bíró hangsúlyozta, hogy a bíróság nem terjeszkedhet túl a vádiratban foglaltakon, azt ugyanakkor megállapította, hogy számos szabálytalanság vezetett ahhoz, hogy egy matrac felgyújtása ennyire súlyos következménnyel járjon.
A bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a vádlottak valóban megbánták tettüket, ezt a törvényszék a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként vette figyelembe.
Az ítélet nem jogerős, mivel a döntés ellen az ügyészség képviselője, valamint az elsőrendű vádlott és védője fellebbezést jelentett be. A másodrendű terhelt és védője három nap gondolkodási időt kért a jogorvoslati nyilatkozatra, a harmadrendű vádlott és védője pedig a bíróság döntését tudomásul vette. Az eljárás másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
