Ez a gyakorlat különösen azért izgalmas, mivel a skandináv országok úttörőnek számítanak a digitális eszközök beintegrálásával az oktatásba.
"A 2023-ban indult kísérleti program mind a szülők, mind a tanárok támogatását elnyerte, így mára bevett gyakorlattá vált az intézményben." – írja az euronews.com. A tiltást egyébként azért javasolták a tanárok, mert a diákok érdeklődése elveszett a tanulás iránt, és ennek kapcsán muszáj volt radikális lépéseket tenniük. Az egyik iskolában például tanítási idő alatt a gyerekeknek egy széfbe kell zárniuk a telefonjaikat.
„Persze kezdetben sokan érezték úgy, hogy elvettünk tőlük valami fontosat. Ezzel azonban hosszú távon segítettünk nekik. Ezért csak mi, felnőttek tudunk felelősséget vállalni” – nyilatkozta az egyik tanár. A hivatalos javaslatot a dán oktatási minisztérium idén februárban jelentette be. Ahogy itthon is, úgy a dánoknál is a diákok nem fogadták repesve a hírt. "Szomorú voltam és felbosszantott a dolog. Szükségtelennek tűnt ez az egész" – mesélte az egyik diák.
Így lassan 10 hónap elteltével már egy kicsit másként vélekednek a tiltásról. Az egyik tinédzser például megállapította, hogy érzései szerint sokkal többet használta a telefonját, mint az indokolt volt. „Ez a döntés úgy érzem sokat segített a dolgon. És másokon is, akik szintén állandóan a telefont nyomkodták. Már ők is szeretik, hogy jóval többet beszélgetünk. Végre az iskolán kívül is csinálunk dolgokat, és nem csak a telefonjainkkal babrálunk” – tette hozzá.
A magyar iskolák telefontilalmával részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
