Ez a gyakorlat különösen azért izgalmas, mivel a skandináv országok úttörőnek számítanak a digitális eszközök beintegrálásával az oktatásba.
"A 2023-ban indult kísérleti program mind a szülők, mind a tanárok támogatását elnyerte, így mára bevett gyakorlattá vált az intézményben." – írja az euronews.com. A tiltást egyébként azért javasolták a tanárok, mert a diákok érdeklődése elveszett a tanulás iránt, és ennek kapcsán muszáj volt radikális lépéseket tenniük. Az egyik iskolában például tanítási idő alatt a gyerekeknek egy széfbe kell zárniuk a telefonjaikat.
„Persze kezdetben sokan érezték úgy, hogy elvettünk tőlük valami fontosat. Ezzel azonban hosszú távon segítettünk nekik. Ezért csak mi, felnőttek tudunk felelősséget vállalni” – nyilatkozta az egyik tanár. A hivatalos javaslatot a dán oktatási minisztérium idén februárban jelentette be. Ahogy itthon is, úgy a dánoknál is a diákok nem fogadták repesve a hírt. "Szomorú voltam és felbosszantott a dolog. Szükségtelennek tűnt ez az egész" – mesélte az egyik diák.
Így lassan 10 hónap elteltével már egy kicsit másként vélekednek a tiltásról. Az egyik tinédzser például megállapította, hogy érzései szerint sokkal többet használta a telefonját, mint az indokolt volt. „Ez a döntés úgy érzem sokat segített a dolgon. És másokon is, akik szintén állandóan a telefont nyomkodták. Már ők is szeretik, hogy jóval többet beszélgetünk. Végre az iskolán kívül is csinálunk dolgokat, és nem csak a telefonjainkkal babrálunk” – tette hozzá.
A magyar iskolák telefontilalmával részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
Még mindig szokják a diákok a mindennapi iskolai életet a telefonjaik nélkül. Vannak, akiknek az első napokban elvonási tüneteik voltak, mások rendszeresen elkésnek az edzéseikről, mert úgy kell levadászniuk a tanáraikat, hogy visszakapják a telefonokat. Öt hete él a telefontilalom a magyar iskolákban. Diákokkal beszélgettünk.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
