A fejtetvesnek talált gyerek kezelése elsősorban a szülő feladata.
Az Országos Epidemiológiai Központ 3. módszertani levele szerint miután a fejtetű megfelelő kezeléssel rövid idő alatt elpusztítható és a serkék is eltávolíthatók, ezért a gyerek közösségből történő kitiltásának közegészségügyi indoka vagy jogi alapja nincs – olvasható az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala oldalán.
A levélben kiemelik, hogy ezen a téren a leghatékonyabb tényező a szülői gondoskodás, ezért is a fejtetvesnek talált gyerek kezelése elsősorban a szülő feladata.
Ha az oktatási intézményben veszik észre a hajtetveket, akkor haladéktalanul tájékoztatnia kell a gyerek osztályfőnökét, aki még aznap értesíti a szülőt a fejtetvesség tényéről és a szükséges teendőkről, egyidejűleg kérve a szülőtől a másnapi, írásos nyilatkozatát arról, hogy a gyerek szakszerű hajkezelését elvégezte.
Amennyiben a szülő irtási kötelezettségét nem teljesíti, vagy az általa elvégzett kezelés eredménytelennek bizonyult és a gyerek az ismételt vizsgálat alkalmával is tetves, a kezelést haladéktalanul el kell végezni az intézményben. Erről pedig az érintett gyerek szüleit is tájékoztatni kell. A tetvesnek talált közösséget a védőnőnek/orvosnak két héten belül ismét le kell ellenőriznie.
A szürővizsgálatokat - elsősorban az általános iskolákban - szeptemberben szokták végezni. Aki az elvégzett szűrővizsgálatok során tetvesség fennállását észleli, köteles annak megszüntetése érdekében a tetves gyerek kezeléséről haladéktalanul gondoskodni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
