Olvasói kérdésre válaszolunk.
Létezik olyan iskola, ahol az általános középiskolai tanulmányokat megelőzi egy nulladik év? - futott be a kérdés az Eduline postaládájába.
A válaszunk pedig az, hogy igen. Ilyenek például a nyelvi előkészítős évfolyamok.
A nyelvi előkészítő lényege az, hogy az általános középiskolai tanulmányok megkezdése előtt a diákok egy éven keresztül legalább heti 11 órában csak idegennyelveket tanulnak. Ennek ma már több opciója is lehet.
Az egyik például az, hogy a már meglévő nyelvtudásukat magasabb szintre juttatják el egy év alatt. A másik lehetőség pedig, hogy egy nyelvet teljesen a nulláról kezdenek el tanulni olyan intenzíven, hogy abból a lehető leghamarabb legalább középszintű nyelvvizsga legyen.
A kettőt egyébként sok esetben ötvözik. A gimnáziumokban - ahol kötelező két nyelvet tanulni - többnyire úgy működik a nyelvi előkészítő, hogy a már meglévő angol/német nyelvtudást heti 11+ nyelvórában fejlesztik, míg a második idegen nyelvet legalább heti 5-6 órában a nulláról kezdik el tanulni. De az is előfordulhat, hogy a nulladik év elvégzése utána a diákok két tanítási nyelvű képzésben folytatják a tanulmányaikat.
Ami mindegyikben közös, hogy a nyelvórák mellett a tanulók egyéb tantárgyakat - például testnevelés, informatika, matematika, magyar - ebben az évben csak nagyon alacsony óraszámban tanulnak. A "rendes" oktatás csak a nulladik év után kezdődik el, így a nyelvi előkészítős diákok összesen 5 évet (1+4) töltenek a középiskolában.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
