Ekkor lesznek a szünetek a közoktatásban és a szakképzésben a 2024/25-ös tanévben

Mivel különböző tanév rendje vonatkozik a közoktatásra és a szakképzésre, a szünetek időpontjai is némileg eltérnek. Idén azonban úgy tűnik, a kormány törekedett arra, hogy összehangolják a pihenők időpontjait. Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek a közoktatásban és a szakképzésben.

  • Székács Linda

A 2024/25-ös tanévben az őszi szünet a köznevelésben és a szakképzésben is 2024. október 26-tól november 3-ig tart majd. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap október 25-én, a szünet utáni első tanítási nap pedig november 4-én lesz.

A téli szünet időpontja szintén megegyezik; a diákok a köznevelésben és a szakképzésben is 2024. december 23-tól (hétfő) 2025. január 3-ig lehetnek otthon. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. december 20-án, a szünet utáni első nap pedig 2025. január 6-án lesz.

Sokat kell várni a téli szünet után a tavaszi pihenőre. A közoktatásban és a szakképzésben is a tavaszi szünet 2025. április 17-től (csütörtök) április 25-ig (péntek) fog tartani. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. április 25-én lesz, a szünet utáni első tanítási nap pedig 2025. április 28-án.

Idén egyedül a nyári szünet kezdetének időpontjában van eltérés. A vakáció előtti utolsó tanítási nap a szakképzésben tanulók számára 2025. június 13-án (péntek) lesz, míg a köznevelésben tanulóknak egy héttel tovább, 2025. június 20-ig (péntek) kell iskolába menni.

A 2024/25-ös szakképzési tanév rendjét itt, a köznevelési tanév rendjét az alábbi cikkben nézhetitek meg:

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.