Ekkor lesznek a szünetek a közoktatásban és a szakképzésben a 2024/25-ös tanévben

Mivel különböző tanév rendje vonatkozik a közoktatásra és a szakképzésre, a szünetek időpontjai is némileg eltérnek. Idén azonban úgy tűnik, a kormány törekedett arra, hogy összehangolják a pihenők időpontjait. Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek a közoktatásban és a szakképzésben.

  • Székács Linda

A 2024/25-ös tanévben az őszi szünet a köznevelésben és a szakképzésben is 2024. október 26-tól november 3-ig tart majd. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap október 25-én, a szünet utáni első tanítási nap pedig november 4-én lesz.

A téli szünet időpontja szintén megegyezik; a diákok a köznevelésben és a szakképzésben is 2024. december 23-tól (hétfő) 2025. január 3-ig lehetnek otthon. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. december 20-án, a szünet utáni első nap pedig 2025. január 6-án lesz.

Sokat kell várni a téli szünet után a tavaszi pihenőre. A közoktatásban és a szakképzésben is a tavaszi szünet 2025. április 17-től (csütörtök) április 25-ig (péntek) fog tartani. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. április 25-én lesz, a szünet utáni első tanítási nap pedig 2025. április 28-án.

Idén egyedül a nyári szünet kezdetének időpontjában van eltérés. A vakáció előtti utolsó tanítási nap a szakképzésben tanulók számára 2025. június 13-án (péntek) lesz, míg a köznevelésben tanulóknak egy héttel tovább, 2025. június 20-ig (péntek) kell iskolába menni.

A 2024/25-ös szakképzési tanév rendjét itt, a köznevelési tanév rendjét az alábbi cikkben nézhetitek meg:

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.