Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Mivel különböző tanév rendje vonatkozik a közoktatásra és a szakképzésre, a szünetek időpontjai is némileg eltérnek. Idén azonban úgy tűnik, a kormány törekedett arra, hogy összehangolják a pihenők időpontjait. Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek a közoktatásban és a szakképzésben.
A 2024/25-ös tanévben az őszi szünet a köznevelésben és a szakképzésben is 2024. október 26-tól november 3-ig tart majd. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap október 25-én, a szünet utáni első tanítási nap pedig november 4-én lesz.
A téli szünet időpontja szintén megegyezik; a diákok a köznevelésben és a szakképzésben is 2024. december 23-tól (hétfő) 2025. január 3-ig lehetnek otthon. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. december 20-án, a szünet utáni első nap pedig 2025. január 6-án lesz.
Sokat kell várni a téli szünet után a tavaszi pihenőre. A közoktatásban és a szakképzésben is a tavaszi szünet 2025. április 17-től (csütörtök) április 25-ig (péntek) fog tartani. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. április 25-én lesz, a szünet utáni első tanítási nap pedig 2025. április 28-án.
Idén egyedül a nyári szünet kezdetének időpontjában van eltérés. A vakáció előtti utolsó tanítási nap a szakképzésben tanulók számára 2025. június 13-án (péntek) lesz, míg a köznevelésben tanulóknak egy héttel tovább, 2025. június 20-ig (péntek) kell iskolába menni.
A 2024/25-ös szakképzési tanév rendjét itt, a köznevelési tanév rendjét az alábbi cikkben nézhetitek meg:
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.