Mutatjuk, mik a jelenleg érvényben lévő szabályok.
Hamarosan véget ér a szünidő, ezzel együtt pedig a nyári idénymunkák, diákmunkák időszaka is.
Míg a nyári szünidőben szülői hozzájárulással már 15 éves kortól lehet diákmunkát vállalni, a tanévre már némileg szigorúbb szabályok vonatkoznak. Év közben ugyanis csak a 16. életévüket betöltött diákok dolgozhatnak, és ők is csak szülői engedély ellenében. Értelemszerűen ennek az az oka, hogy a tanév közben inkább a tanulmányokra kell fókuszálni.
A legbiztonságosabb munkavállalási forma a diákok számára az, ha iskolaszövetkezeten keresztül dolgoznak, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint dolgozhatnak más formában is, például
Iskolaszövetkezeten keresztül végzett munka esetén nem kell járulékot fizetni, 25 év alatt pedig mindenki személyi jövedelemadó mentes.
A diákmunkát vállalók munkaideje nem lehet több 16 éves kor fölött, mint napi 8 óra. Éjszakai munkát nem végezhetnek, és rendkívüli munkaidő sem rendelhető el az esetükben.
Mennyi az annyi?
A jelenleg érvényes jogszabályok szerint egy napi 8 órát dolgozó diákot ugyanúgy legalább a minimálbér, vagyis bruttó 266 800 forint illet meg, mint egy "rendes" munkavállalót. Ez középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő munka esetén ugyanakkor legalább 326 000 forint, vagyis a garantált bérminimum.
Ezek az összeghatárok egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem érvényesek.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
