Mutatjuk, mik a jelenleg érvényben lévő szabályok.
Hamarosan véget ér a szünidő, ezzel együtt pedig a nyári idénymunkák, diákmunkák időszaka is.
Míg a nyári szünidőben szülői hozzájárulással már 15 éves kortól lehet diákmunkát vállalni, a tanévre már némileg szigorúbb szabályok vonatkoznak. Év közben ugyanis csak a 16. életévüket betöltött diákok dolgozhatnak, és ők is csak szülői engedély ellenében. Értelemszerűen ennek az az oka, hogy a tanév közben inkább a tanulmányokra kell fókuszálni.
A legbiztonságosabb munkavállalási forma a diákok számára az, ha iskolaszövetkezeten keresztül dolgoznak, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint dolgozhatnak más formában is, például
Iskolaszövetkezeten keresztül végzett munka esetén nem kell járulékot fizetni, 25 év alatt pedig mindenki személyi jövedelemadó mentes.
A diákmunkát vállalók munkaideje nem lehet több 16 éves kor fölött, mint napi 8 óra. Éjszakai munkát nem végezhetnek, és rendkívüli munkaidő sem rendelhető el az esetükben.
Mennyi az annyi?
A jelenleg érvényes jogszabályok szerint egy napi 8 órát dolgozó diákot ugyanúgy legalább a minimálbér, vagyis bruttó 266 800 forint illet meg, mint egy "rendes" munkavállalót. Ez középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő munka esetén ugyanakkor legalább 326 000 forint, vagyis a garantált bérminimum.
Ezek az összeghatárok egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem érvényesek.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
