Drónszimulátor és lövészeti gyakorlat is szerepel az ukrán középiskolásoknak szánt új tantárgy témái között

A hadtechnikától egészen a lövészképzésig fogják oktatni az ukrán középiskolásokat.

Az ukrán oktatási minisztérium Facebookon tette közzé, milyen is lesz a középiskoláknak szánt katonai képzés – vette észre a 444.

Ahogyan arról korábban már mi is írtunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még júniusban aláírta azt a törvényt, amely a közép- és felsőoktatási intézményekben tanulók általános katonai alapképzéséről szól.

Annak érdekében, hogy "felkészítsék az ukrán állampolgárokat a nemzeti ellenállásra" bevezetik az Ukrajna védelme nevű tárgyat, amelyet a 10. és a 11. évfolyam diákjainak fognak oktatni. Ennek programját egy végrehajtó hatóság fogja kidolgozni a védelmi minisztériummal egyeztetve.

Az ennek kapcsán kikerült új információk szerint a tárgy az elméleti tudás mellett gyakorlati készségeket – lövészet, tájékozódási futás, taktikai képzés, elsősegélynyújtás – is ad majd a diákoknak.

Az első évben a diákok megtanulhatják a nemzetbiztonság alapjait, az irányítást és a tervezést, valamint a fegyverek és katonai felszerelések használatát. A későbbiekben pedig a katonai technológiák fejlődéséről, elsősegélynyújtásról de a polgári lakosság védelméről is oktatni fogják őket.

Emellett pedig minden hónapban külön képzési napot is fognak tartani az iskolákban, amelyen például a diákok drón- és lövészeti szimulátort is kipróbálhatnak majd.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.