A szakszervezetnek a kormány egy intézkedése miatt havi 1-1,5 millió forinttal csökkentek a bevételeik.
Július 29. és augusztus 2. között tartják az Oktatási Világszervezet tizedik nemzetközi kongresszusát Argentínában. A tagdíjak jelentős csökkenése miatt ezen Magyarország nem tudott volna részt venni, egy német tanárszakszervezet azonban kifizette a magyar küldött költségeit - számolt be róla a Népszava.
A kongresszuson a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet képviseli Magyarországot, aki a német szakszervezet segítsége nélkül sem önerőből, sem a PDSZ forrásaiból nem tudott volna részt venni az eseményen. Ennek oka, hogy az Orbán-kormány tavalyi egyik törvénymódosítása miatt a közszféra munkáltatói már nem utalják tovább automatikusan a szakszervezeti tagoknál a szakszervezeti tagdíjakat, emiatt a pedagógus szakszervezetek bevételei az elmúlt időszakban jelentősen csökkentek.
A kormány azzal indokolta a döntést, hogy ezzel is egyszerűsítik az állam működését, pedig a rendszer automatikusan működött, így az nem okozott plusz terhet a munkáltatóknak. A törvénymódosítás óta azonban a szakszervezeti tagoknak maguknak kell gondoskodniuk a tagdíjak utalásáról, amit sokan még mindig nem tudnak.
Sok tagunkat nem sikerült elérni és még mindig nem tudják, hogy a tagdíjakat már nem vonja le automatikusan a munkáltató, az utalást mindenkinek magának kell intéznie. Emiatt havonta egy-másfél millió forinttal kevesebb a bevételünk, mint korábban
- mondta Nagy Erzsébet.
A forráshiány miatt a szakszervezet lemondott arról, hogy részt vegyen az ötévente tartott kongresszuson, ezt azonban a GEW német tanári szakszervezet nem nézte jó szemmel és vállalták, hogy kifizetik a magyar delegált költségeit.
Az Oktatási Világszervezet - Education International - 10. Kongresszusának képeiNagy köszönet a német tanárszakszervezetnek, a GEW-nek, akik lehetővé tették a részvételünket. #GEW, #EI, #BuenosAires
Erről a PDSZ delegáltja egyébként kedden tartott előadást, és meghívást kapott az Egyesült Államok legnagyobb tanárszervezetétől, az Amerikai Tanárok Szövetségétől is, aminek képviselői kifejezetten a magyar oktatási rendszer állapotáról szeretnének többet megtudni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
