Nyilvánosságra hozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium a 2024/25-ös szakképzési tanév rendje tervezetét, ami 2024. július 30-ig társadalmi egyeztetés alatt van. Mutatjuk a legfontosabb dátumokat.
A rendelettervezet szerint a szakképzésben a tanítási év első napja 2024. szeptember 2-án lesz, az utolsó tanítási nap pedig várhatóan 2025. június 13. Az utolsó évfolyamon tanuló diákok számára a tanítás már 2025. április 30-án véget ér.
"A technikum tizenkettedik évfolyamán a közismereti tantárgyak oktatása 2025. április 30-áig (szerda) tart. Ezt követően a tanítási év végéig a közismereti tantárgyak oktatásának időkeretét a tanulók érettségi vizsgára történő egyéni vagy csoportos felkészülésére kell fordítani a szakképző intézmény szakmai programjában rögzítettek szerint" - írják.
A tanítási évben a tanítási napok száma összesen 176.
Az első félév 2025. január 17-éig tart. A tanulók félévi értesítőjét 2025. január 24-éig kell közölni.
Tanítási szünetek
A tervezet szerint a szakképzésben
Az igazgató ugyanakkor a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával más időpontban is elrendelhet szünetet, valamint a szünet kezdő és befejező napját módosíthatja.
Szakmai vizsgaidőszakok
A szakmai vizsgaidőszak első napja
A szakképzési tanév rendje 2024. július 30-ig véleményezhető a [email protected] e-mail címen.
Bár a korábbi szabályozás szerint a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével, a szakképzési törvény 2023 tavaszi módosításával a szakképzésben már önálló jogszabály határozza meg a tanítási év rendjét. A legfontosabb különbség, hogy a szakképzésben tanulók nyáron szakmai gyakorlaton vesznek részt, amit eddig a közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe, a kifejezetten hozzájuk szabott szakképzési tanév rendje viszont igen.
A köznevelési tanév rendje tervezetét az alábbi cikkben nézhetitek meg:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
