Megjelent a 2024/25-ös szakképzési tanév rendje tervezete

Nyilvánosságra hozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium a 2024/25-ös szakképzési tanév rendje tervezetét, ami 2024. július 30-ig társadalmi egyeztetés alatt van. Mutatjuk a legfontosabb dátumokat.

  • Székács Linda

A rendelettervezet szerint a szakképzésben a tanítási év első napja 2024. szeptember 2-án lesz, az utolsó tanítási nap pedig várhatóan 2025. június 13. Az utolsó évfolyamon tanuló diákok számára a tanítás már 2025. április 30-án véget ér.

"A technikum tizenkettedik évfolyamán a közismereti tantárgyak oktatása 2025. április 30-áig (szerda) tart. Ezt követően a tanítási év végéig a közismereti tantárgyak oktatásának időkeretét a tanulók érettségi vizsgára történő egyéni vagy csoportos felkészülésére kell fordítani a szakképző intézmény szakmai programjában rögzítettek szerint" - írják.

A tanítási évben a tanítási napok száma összesen 176.

Az első félév 2025. január 17-éig tart. A tanulók félévi értesítőjét 2025. január 24-éig kell közölni.

Tanítási szünetek

A tervezet szerint a szakképzésben

  • az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. október 25. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2024. november 4. (hétfő).
  • a téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. december 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. január 6. (hétfő).
  • a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. április 16. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2025. április 28. (hétfő)

Az igazgató ugyanakkor a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával más időpontban is elrendelhet szünetet, valamint a szünet kezdő és befejező napját módosíthatja.

Szakmai vizsgaidőszakok

A szakmai vizsgaidőszak első napja

  • az október-novemberi vizsgaidőszak esetén 2024. október 7. (hétfő),
  • a február-márciusi vizsgaidőszak esetén 2025. február 3. (hétfő),
  • a május-júniusi vizsgaidőszak esetén 2025. május 5. (hétfő).

A szakképzési tanév rendje 2024. július 30-ig véleményezhető a [email protected] e-mail címen.

Bár a korábbi szabályozás szerint a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével, a szakképzési törvény 2023 tavaszi módosításával a szakképzésben már önálló jogszabály határozza meg a tanítási év rendjét. A legfontosabb különbség, hogy a szakképzésben tanulók nyáron szakmai gyakorlaton vesznek részt, amit eddig a közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe, a kifejezetten hozzájuk szabott szakképzési tanév rendje viszont igen.

A köznevelési tanév rendje tervezetét az alábbi cikkben nézhetitek meg:

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.