"Ne katonákkal oldják meg a tanárhiányt" címmel vonulást szervez az aHang, hogy demonstrálják, a pedagógus hivatást nem lehet egyik pillanatról a másikra elsajátítani.
„Az ELTE Tanárképző Központjától egészen a Honvédelmi Minisztériumig fogunk augusztus 2-án elhúzni egy kézikocsit, tele olyan könyvekkel, amelyekből a tanárszakos hallgatók 6 éven keresztül tanulnak”
- írja hírlevelében az aHang.
A civil szervezet szerint ugyanis nincs bocsánat arra, amit az Orbán-kormány az oktatással művelt az elmúlt években. Az idén nyáron elfogadott jogszabály pedig csak tovább súlyosbította a helyzetet, amely szerint szakképzettség nélküli katonákkal enyhítené a kormány a tanárhiányt.
Ahogyan arról már mi is beszámoltunk az új jogszabály értelmében az 55 évnél idősebb tiszteket és altiszteket vezényelhetnek tankerületekhez, akár oktatói munkára is. Ha pedig nincs megfelelő képzettségük, akkor a tankerület képezheti át őket, de közben már taníthatnak is.
A vonulás során a szervezők egy 10 ezer fő által aláírt petíciót is átadnak a Honvédelmi Minisztériumnál, amiben követelik, hogy vonják vissza a jogszabályt, amely szerintük minden szakmai állásponttal szembe megy.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
