A szervezet szerint abszurd, hogy ha a katonáknak nincs megfelelő képzettségük, a tankerület képzi ki őket, miközben már taníthatnak is.
Már hatezer aláírást gyűjtött az aHang civil szervezett a petíciójához, amelyben követelik a katonák tanárokká való átképzését elfogadó jogszabály visszavonását.
Ahogyan arról már beszámoltunk, a parlament nemrég elfogadta azt a törvényjavaslatot, miszerint az átvezényelt 55 év feletti tiszteket és altisztetek a tankerületeknek kell alkalmazniuk. Ha nincsen olyan betöltetlen álláshely, ami megfelel az átvezényelt honvéd végzettségének, akkor az átképzésről a tankerületnek kell gondoskodnia.
A módosítást követően a Szülői Hang kifogásolta az egyeztetésnek és a szakmaiságnak a hiányát. Most pedig az aHang indította el saját tiltakozó petícióját, amelyhez három nap alatt 6 ezernél is több ember csatlakozott. Ebben azt követelik, hogy vonják vissza az elfogadott jogszabályt.
“Ez a jogszabály minden szakmai állásponttal szembe megy. Ha versenyképes, XXI. századi oktatást szeretnénk, amely képes felkészíteni a gyermekeket a jövő kihívásaira, akkor azt nem képzetlen katonákkal kell megtenni. Ezért is indítottuk a tiltakozó petíciónkat, hogy legyen világos a kormánynak és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak is, nem katonák kellenek az iskolákba, hanem megfelelő munkakörülmények és versenyképes bérek”
- foglalta össze közleményében Szalóki Viktor, az aHang szóvivője.
A petíciót az alábbi linken tudjátok elérni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
